[Evangelium] 2007-05-18

[evangelium at communio.hu]

   2007. május 18. - Péntek

   Búcsúbeszédében Jézus  így szólt  tanítványaihoz: Bizony,  bizony,  mondom
   nektek: ti  majd sírtok  és  jajgattok, a  világ  azonban örülni  fog.  Ti
   szomorkodtok, de szomorúságtok örömre fordul. Az asszony is, amikor  szül,
   szomorkodik, mert eljött az  ő órája; de  amikor megszülte gyermekét,  már
   nem emlékszik gyötrelmeire, mert örül, hogy ember született a világra. Így
   ti is most szomorkodtok ugyan, de majd viszontlátlak titeket. Akkor örülni
   fog szívetek, és örömeteket senki sem veszi el többé tőletek. Azon a napon
   már nem lesz több kérdeznivalótok tőlem.
   Jn 16,20-23a

   Elmélkedés:

   Szomorúságtok örömre fordul  - bátorítja  Jézus az  apostolokat az  utolsó
   vacsorán. A szentírásban a szomorúság egy Istentől távoli életet és a  bűn
   állapotát jelenti.  Az  öröm pedig  annak  a  jele, hogy  az  ember  Isten
   közelségében él.  Ennek  értelmében  az  apostolok  számára  a  szomorúság
   forrása Jézus közeli távozása. De távolléte nem fog örökké tartani, hiszen
   a halála után  harmadnapon feltámad  és újra láthatják  tanítványai. Ez  a
   viszontlátás újra  örömmel  tölti  majd  el őket.,  s  ily  módon  valóban
   örvendezéssé alakul át szomorúságuk.
   A feltámadt Krisztussal való  találkozás nagy örömét  már nem tudja  senki
   elvenni a tanítványoktól. Ez az öröm az Úr mennybemenetele után is  bennük
   él, s akkor is tartósnak bizonyul, amikor megpróbáltatások érik őket.
   Él-e bennem Krisztus öröme?
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Istenem, bocsásd meg gyermekkorom  sértéseit, felnőttkorom sok  rettenetes
   bűnét, mindazt, amit a mai napig elkövettem a jelen pillanatig.
   Segíts, Istenem,  ítéld bennem  halálra a  régi gonosz,  langyos,  hűtlen,
   gyönge, határozatlan, elbágyadt embert, és "teremts bennem új szívet"!
   Neked szentelem életem második felének minden pillanatát. Add, hogy  jövőm
   teljes ellentétben legyen múltammal, hogy  jövőm fizessen a múltért,  hogy
   mindig a te akaratodat tegyem,  hogy minden pillanatban megdicsőítselek  a
   te akaratod mértéke szerint.
   Boldog Charles de Foucauld