[Evangelium] 2007-05-16

[evangelium at communio.hu]

   2007. május 16. - Szerda

   Búcsúbeszédében Jézus  így  szólt tanítványaihoz:  "Még  sok  mondanivalóm
   volna nektek, de nem  vagytok hozzá elég erősek.  Amikor azonban eljön  az
   Igazság Lelke, ő majd elvezet titeket a teljes igazságra. Nem magától  fog
   beszélni, hanem azt  mondja el, amit  hall, és a  jövendőt fogja  hirdetni
   nektek. Megdicsőít engem, mert az enyémből veszi, amit majd hirdet nektek.
   Minden, ami Atyámé, enyém is. Ezért mondtam, hogy az enyémből veszi,  amit
   majd hirdet nektek."
   Jn 16,12-15

   Elmélkedés:

   Jézus tanításának  megismerésében és  megértésében új  korszak kezdődik  a
   tanítványok számára a  Szentlélek eljövetelével.  A Lélek  vezeti el  őket
   majd a teljes igazságra - ahogyan  erről az Úr beszél az utolsó  vacsorán.
   Ahogyan Jézus sem magától beszél, hanem azt hirdeti, amit az Atyától hall,
   ugyanígy a Szentlélek is. S ahogyan Jézus sem magától jött a földre, hanem
   az Atya küldte őt, hogy megváltsa az embereket, ugyanúgy a Szentlelket  is
   a mennyei  Atya  küldi, hogy  az  idők  végéig az  Egyházzal  maradjon  és
   megszentelje a hívőket. Jézus  és a Szentlélek  küldetése tehát ily  módon
   szorosan összekapcsolódik.
   Krisztus az  igazságot hirdeti  nekünk, a  Szentlélek pedig  annak  teljes
   megértésében segít minket.  Az igazság megismerésekor  az a szándék  vezet
   bennünket, hogy eljussunk a Krisztusban való hitre, aki maga az Igazság. A
   teljes igazság  megismerése  és  a hit  átalakítja  életünket.  Többé  már
   élhetünk a bűnben, hanem Krisztus  igazságából merítve az igazság  tetteit
   kell cselekednünk.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Ó, isteni fényesség, a te megmérhetetlen szereteteddel nyisd meg lelkünket
   a hitnek, hogy téged igazán megismerjünk. Tágítsd ki szívünket, hogy téged
   befogadhasson! Illess bennünket, hogy tiszta szeretettel keressünk  téged,
   benned megpihenjünk,  és veled  egyesüljünk, mint  ahogy egyek  a tagok  a
   testben a  fejjel, és  amint egy  a  szőlővessző a  tőkével. Engedj  a  te
   erődből és a te kegyelmedből élni mindvégig, míg csak el nem jutunk  szent
   színed látására!
   Granadai Szent Lajos