[Evangelium] 2007-05-11

[evangelium at communio.hu]

   2007. május 11. - Péntek

   Jézus  így  tanított  az  utolsó  vacsorán:  "Az  az  én  parancsom,  hogy
   szeressétek egymást,  amint  én  szerettelek  titeket!  Nagyobb  szeretete
   senkinek sincs annál, mint annak, aki életét adja barátaiért. Ti  barátaim
   vagytok, ha  megteszitek, amit  parancsolok nektek.  Nem mondalak  titeket
   többé szolgának, mert  a szolga nem  tudja, mit tesz  az ura.  Barátaimnak
   mondalak benneteket, mert mindazt,  amit hallottam Atyámtól, tudtul  adtam
   nektek. Nem ti választottatok engem,  hanem én választottalak titeket;  és
   arra  rendeltelek,  hogy  elmenjetek  és  gyümölcsöt  hozzatok:  maradandó
   gyümölcsöt. Bármit kértek az Atyától  az én nevemben, megadja nektek.  Azt
   parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást!"
   Jn 15,12-17

   Elmélkedés:

   Egy  fiatal   fiú   sokszor   mesélt  nekem   a   haverjairól   és   közös
   szórakozásaikról. Mivel az elbeszélésekben mindig új szereplők tűntek elő,
   egyszer megkérdeztem tőle, hogy a sok haver között van-e olyan, aki  igazi
   barátjának számít, akkor  hosszabb gondolkodás után  azt válaszolta,  hogy
   valójában nincs.  Az  igazi barátság  több  mint egy  gyors  és  felszínes
   kapcsolat.
   Ti barátaim vagytok - mondja Jézus az evangélium szerint, s szava ránk  is
   vonatkozik. Ő tehát  a velünk való  barátságra törekszik, de  vajon mi  is
   akarjuk-e  ezt   a  barátságot.   A  barátság   nem  a   személyek   közti
   látszatkapcsolat, s nem  is egy érdekkapcsolat  abban az értelemben,  hogy
   mindenki a  maga érdekét  keresi  a barátságban.  Az igazi  barát  önmagát
   osztja meg a  másikkal és  részesedik barátjának  örömeiben és  gondjaiban
   egyaránt.  Kitüntető  dolog  számunkra,   hogy  Jézus  barátai   lehetünk.
   Maradjunk hűségesek e barátsághoz!
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Örök Atya,  add  meg nekem  hatalmadat,  hogy mindenhová  beléphessek.  Ha
   beléphetnék minden szívbe, rajta lennék, hogy beléjük hatoljon a szeretet.
   Ó, örök Atya, add, hogy legalább néhány lelket meghódítson ez a  szeretet,
   hiszen ezzel megkapnak minden kincset,  nélküle viszont nincs semmi  igazi
   jóban részük.
   Ó, ha életemet adhatnám, ha föláldozhatnám magam azért, hogy néhány  ember
   megszerezze ezt  a szeretetet,  ó, milyen  szívesen tenném!  Atyám,  öntsd
   Lelkedet a szívekbe!
   Pazzi Szent Magdolna