[Evangelium] 2007-03-16

[evangelium at communio.hu]

   2007. március 16. - Péntek

   Abban az  időben egy  írástudó  megkérdezte Jézustól:  "Melyik az  első  a
   parancsok közül?" Jézus így válaszolt: "Ez az első: Halld, Izrael! Az  Úr,
   a mi Istenünk, az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből,
   teljes lelkedből, teljes  elmédből és  minden erődből!  A második  hasonló
   ehhez:  Szeresd  felebarátodat,  mint  önmagadat!  Ezeknél  nincs  nagyobb
   parancsolat."
   Az írástudó erre azt válaszolta: "Valóban, jól mondtad, Mester, hogy ő  az
   Egyetlen, és  hogy  rajta kívül  nincs  más. És  azt  is, hogy  őt  teljes
   szívünkből, teljes elménkből és  teljes erőnkből szeretni,  embertársunkat
   pedig úgy szeretni, mint saját magunkat, többet ér minden égő- vagy  véres
   áldozatnál."
   Jézus az  okos  felelet hallatára  megdicsérte:  "Nem jársz  messze  Isten
   országától." Ezután már több kérdést nem mertek neki föltenni.
   Mk 12,28b-34

   Elmélkedés:

   Jézus korában nem lehetett  könnyű dolog megállapítani,  hogy a több  száz
   ószövetségi törvény közül melyik a legfontosabb. Éppen ezért az  írástudók
   rendszeresen vitatkoztak a kérdésről és megpróbáltak valamiféle  sorrendet
   felállítani a  parancsok  között. A  mai  evangéliumban e  témában  fordul
   valaki Jézushoz, ami azt jelzi, hogy Jézus elég hamar tekintélyt  szerzett
   magának a törvények magyarázása területén.
   A szeretet kettős irányú,  az Isten és  az embertársak felé  megnyilvánuló
   szeretetet nevezi a legfontosabbnak. A szeretet esetében elsősorban  talán
   nem is a törvénykönyvbe írt parancsról van szó, hanem olyan kötelességről,
   amelyet az ember szívébe  írt Isten. Aki megismerte  és érezte Isten  felé
   irányuló szeretetét,  az törekszik  is  arra, hogy  viszonozza azt  és  az
   emberekkel való kapcsolatának is ez legyen az alapelve.
   Mire alapozom Istennel és az emberekkel való kapcsolatomat?
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Urunk, Jézus Krisztus,
   aki elestél az ember bűnének súlya alatt,
   és fölkeltél, hogy magadra vállald és eltöröld,
   add meg nekünk,
   gyenge embereknek az erőt,
   hogy hordozni tudjuk
   mindennapi keresztünket,
   és fölkeljünk eleséseinkből,
   s elmondjuk a következő nemzedékeknek
   üdvözítő hatalmad Evangéliumát.
   II. János Pál pápa