[Evangelium] 2007-03-12

[evangelium at communio.hu]

   2007. március 12. - Hétfő

   A názáreti zsinagógában Jézus így beszélt a néphez: "Bizony mondom nektek,
   hogy egy próféta sem  kedves a maga hazájában.  Igazán mondom nektek,  sok
   özvegy élt  Izraelben Illés  idejében,  amikor az  ég  három évre  és  hat
   hónapra bezárult, úgyhogy nagy éhínség támadt az egész földön. De  közülük
   egyikhez sem  kapott  Illés  küldetést, csak  a  szidoni  Száreptában  élő
   özvegyasszonyhoz. Ugyanígy  Elizeus  próféta  korában is  sok  leprás  élt
   Izraelben, s egyikük sem tisztult meg, csak a szíriai Námán." Ezt  hallva,
   a zsinagógában  mind  haragra  gerjedtek. Felugrottak,  kiűzték  Jézust  a
   városon kívülre, és fölvezették  arra a hegyre,  amelyen városuk épült,  a
   szakadék szélére, hogy letaszítsák. De ő áthaladt közöttük, és eltávozott.
   Lk 4,24-30

   Elmélkedés:

   Jézus jól ismerte azokat a  názáretieket, akikhez beszélt a  zsinagógában,
   hiszen ebben a városban nőtt fel. A názáretiek is azt gondolták, hogy  jól
   ismerik Jézust, aki a körükben élt, és most visszatért városukba.
   A történet szerint  mindkét oldal csalódott.  Jézus csalódását az  okozta,
   hogy honfitársai nem  fogadták el  tanítását, amelyet  más városokban  oly
   szívesen hallgattak az emberek. Csalódott, mert szívélyesebb  fogadtatásra
   számított és  nem  arra,  hogy  ellenségeskedőkkel  és  halálát  akarókkal
   találja magát szemben. A názáretiek emberek csalódását pedig az okozhatta,
   hogy továbbra is csak egy ismerőst láttak Jézusban és nem az Isten Fiát.
   Hogyan fogadom Jézust, amikor betér hozzám?
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Urunk, Jézus,
   aki teljes odaadással fogadtad el
   a kereszthalált üdvösségünkért,
   tégy minket és a világ minden emberét
   keresztáldozatod részesévé,
   hogy létünk és cselekedeteink
   szabad és tudatos részesedés legyenek
   üdvözítő művedben.
   II. János Pál pápa