[Evangelium] 2007-03-07

[evangelium at communio.hu]

   2007. március 7. - Szerda

   Jézus Jeruzsálembe indult. Útközben magához hívta tizenkét tanítványát  és
   bizalmasan közölte velük: "Most fölmegyünk Jeruzsálembe. Ott az  Emberfiát
   a főpapok és írástudók kezére adják, halálra ítélik, majd  kiszolgáltatják
   a pogányoknak,  megcsúfolják,  megostorozzák  és  keresztre  feszítik,  de
   harmadnapra feltámad."
   Ekkor odalépett  hozzá a  Zebedeus-fiúknak (Jakab  és János  apostoloknak)
   anyja, fiaival  együtt, és  leborult előtte,  hogy kérjen  valamit.  Jézus
   megkérdezte tőle: "Mit kívánsz?" Ő azt felelte: "Intézd úgy, (Uram,)  hogy
   az én két  fiam országodban melletted  üljön: az egyik  jobbodon, a  másik
   pedig bal oldaladon." Jézus így  válaszolt nekik: "Nem tudjátok, hogy  mit
   kértek. Készek vagytok-e arra, hogy kiigyátok azt a kelyhet, amelyet nekem
   ki kell innom?" "Készek vagyunk!" - felelték. Jézus erre így folytatta: "A
   szenvedések kelyhét  velem  együtt  kiisszátok  majd.  De  hogy  ki  üljön
   mellettem jobb és bal felől,  azt nem én döntöm  el. Azok ülnek majd  ott,
   akiket mennyei Atyám erre kiválasztott."
   Amikor a többi  tíz (apostol)  ezt meghallotta,  méltatlankodni kezdett  a
   testvérpár viselkedése  miatt.  Jézus magához  hívta  őket, és  így  szólt
   hozzájuk: "Tudjátok,  hogy a  pogányoknál hogyan  hatalmaskodnak a  vezető
   emberek: akinek  nagyobb a  rangja, érezteti  a hatalmát.  Nálatok ne  így
   legyen! Aki köztetek nagyobb akar lenni,  legyen a szolgátok! És aki  első
   akar lenni, legyen  a cselédetek! Az  Emberfia sem azért  jött, hogy  neki
   szolgáljanak,  hanem  hogy  ő  szolgáljon  másoknak,  és  odaadja   életét
   váltságul mindenkiért."
   Mt 20,17-28

   Elmélkedés:

   A kísértés, hogy  ne Krisztus, hanem  az ember legyen  a középpontban,  az
   apostolokat  sem  kerülte   el.  Jézus  immár   harmadszor  beszél   nekik
   szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról, de ők mit sem törődnek  ezzel.
   Együttérzésük teljes hiányáról tanúskodik, hogy Jakab és János  dicsőséges
   trónra vágyakoznak, de a többiek is ugyanígy gondolkozhattak, különben nem
   nehezteltek volna meg két társukra.
   A mi vágyaink, ambícióink, elképzeléseink  és terveink is sokszor  egészen
   hatalmasok.  Vágyakozunk  az  elismerésre,   a  földi  dicsőségre  és   az
   üdvösségre, a mennyei jutalomra is. Ehhez azonban keresztút, önfeláldozás,
   szolgálat vezet,  melyet  Krisztus tanítványának  -  a Mestert  követve  -
   vállalnia kell.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Könyörülj  rajtam,  Uram  Jézus  Krisztus,  mint  ahogy  a  jobb   latoron
   könyörültél! Hatalmas kegyelmedbe ajánlom értelmemet, lelkemet,  testemet,
   becsületemet és minden javamat.
   Oltalmazz engem és minden  szerettemet, minden embertársamat a  gonosztól,
   kártól és veszedelemtől.  Öld ki  belőlünk a bűn  átkát, és  add, hogy  új
   életet éljünk!
   Canisius Szent Péter


   ________________________________

   Aktuális:
   A budapesti  Domonkos  Templom olyan  lelkes  fiatal gitárost  keres,  aki
   vállalná a gyerekmisék vezetését. További részletek: arozsas at citromail.hu.