[Evangelium] 2007-01-24

[evangelium at communio.hu]

   2007. január 24. - Szerda, Szalézi Szent Ferenc

   Amikor Jézus a  Genezáreti-tó partján tanított,  nagy tömeg gyűlt  köréje.
   Ezért hajóba szállt, és egy kissé beljebb ment a parttól, a tömeg pedig  a
   tó partján maradt. Ekkor példabeszédekben sok mindenről beszélt nekik.
   Így kezdte  tanítását:  "Halljátok csak!  Kiment  a magvető  vetni.  Amint
   vetett, némely  szem az  útfélre  esett. Odaszálltak  az égi  madarak,  és
   fölcsipegették. Némely mag köves helyre esett, ahol nem volt elég  talaja.
   Itt hamar kikelt, mert nem jutott mélyen a földbe. Amikor azonban kisütött
   a nap, megperzselődött, és  mivel nem volt  elég erős gyökere,  elszáradt.
   Némely  mag  pedig  tövisek  közé  hullott.  Amint  a  tövisek  felnőttek,
   elfojtották, úgyhogy nem hozott  termést. A többi  mag jó földbe  hullott,
   kikelt, felnőtt, és  harmincszoros, hatvanszoros,  sőt százszoros  termést
   hozott." Jézus így fejezte be szavait: "Akinek füle van, hallja meg!"
   Amikor egyedül  maradt, tanítványai  és  a tizenkét  apostol  megkérdezték
   tőle, mi a  példabeszéd értelme, így  válaszolt nekik: "Ti  megtudhatjátok
   Isten  országának  titkát,  a  kívülállók  azonban  csak  példabeszédekben
   hallanak róla: Nézzenek, de ne lássanak, halljanak, de ne értsenek, nehogy
   megtérjenek, és bocsánatot nyerjenek.  Azután így folytatta: "Nem  értitek
   ezt a példabeszédet?  Hogyan fogjátok a  többi példabeszédet megérteni?  A
   magvető az, aki  az igét hirdeti.  Azok, akikben útfélre  hull a  tanítás,
   meghallgatják ugyan,  de  rögtön  jön  a sátán,  és  kitépi  szívükből  az
   elvetett igét. Azok, akiknél köves talajra  hullt a mag, amikor hallják  a
   tanítást,  szívesen  hajlanak  rá;  de  nem  ver  bennük  gyökeret,   mert
   (állhatatlanok), csak  a pillanatnak  élnek.  Ezért, ha  szorongatás  vagy
   üldözés éri őket az Isten  igéje miatt, hamarosan meginognak. Azok  pedig,
   akikben  tövisek  közé  esik  (az  Isten  igéje),  meghallgatják  ugyan  a
   tanítást, de  a  világi gondok,  a  csalóka  gazdagság és  a  többi  földi
   szenvedély rabul ejtik őket; és elfojtják az igét, úgyhogy nem hoz  bennük
   gyümölcsöt. Végül  vannak  olyanok,  akikben az  ige  jó  földbe  hullott.
   Hallják a tanítást,  magukévá is teszik,  és harmincszoros,  hatvanszoros,
   sőt százszoros termést hoznak."
   Mk 4,1-20

   Elmélkedés:

   A magvetőről  szóló példabeszéd  azt  a sorozatot  nyitja meg  Szent  Márk
   evangéliumában, amelyikben Jézus az Isten Országáról tanítja az embereket.
   Korának többi tanítójához hasonlóan ő is azt a módszert választja, hogy  a
   mindennapi életből  vett hasonlatok  segítségével hirdeti  mondanivalóját,
   hiszen a hallgatóság nagy részét egyszerű emberek alkották.
   Így kezdte beszédét: "Kiment a magvető vetni." A példázat azonban mégsem a
   magot hintő emberről szól, hanem  a magokról. Jézus ugyanis nem  önmagáról
   szeretne  tanítani,  mint  aki  Isten  szavait  hirdeti,  hanem  magára  a
   tanításra, az isteni üzenetre, az  örömhírre helyezi a hangsúlyt. Meg  sem
   említi a példa  végén, hogy az  eredménytelen illetve eredményes  magvetés
   milyen hatást vált ki a magvetőből,  aki megtette kötelességét. Csak az  a
   fontos, hogy a magok gyümölcsöt hoznak-e vagy sem.
   Az  igehirdetőknek  napjainkban  is  azzal  az  alázattal  kell  végezniük
   hivatásukat, hogy nem az ő személyük  a fontos, hanem a tanítás,  amelynek
   hirdetésére megbízást kaptak.
   A hallgatóság pedig  sose a közvetítő  személyét nézze, hanem  igyekezzen,
   hogy szívében növekedésnek induljon Isten szava.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Örökkévaló Isten! Te vagy azok reménye, akikről a világ elfeledkezett.  Te
   meghallod a sebzett  szívek kiáltását és  az elkeseredett lelkek  hangját.
   Lelked erejével taníts  bennünket arra, hogy  fülünkkel halljunk, hogy  el
   tudjuk érni  azokat, akik  kényszerű csendben  szenvednek, és  gyógyulásra
   vágyódnak. Mint Krisztusban  egy testet formálj  bennünket az  együttérzés
   közösségévé, továbbá kegyelmed és igazságod prófétai jelévé. Ámen.
   Imádság a keresztények egységéért imahét (2007. január 21-28.) 4. napjára