[Evangelium] 2006-12-26

[evangelium at communio.hu]

   2006. december 26. - Kedd, Szent István első vértanú

   Abban az  időben  Jézus így  szólt  tanítványaihoz: Legyetek  óvatosak  az
   emberekkel szemben,  mert  bíróság  elé  állítanak,  zsinagógáikban  pedig
   megostoroznak benneteket. Miattam  helytartók és  királyok elé  hurcolnak,
   hogy tanúságot  tegyetek  előttük  és a  pogányok  előtt.  Amikor  átadnak
   benneteket a bíróságnak, ne töprengjetek,  hogyan és mit mondjatok.  Abban
   az órában megadatik majd  nektek, hogy hogyan  beszéljetek. Hiszen nem  ti
   fogtok beszélni, hanem  Atyátok Lelke  szól majd  belőletek. Halálra  adja
   akkor a testvér a testvérét, az apa a gyermekét, a gyermekek pedig szüleik
   ellen támadnak,  hogy vesztüket  okozzák.  Miattam mindenki  gyűlölni  fog
   titeket. De aki állhatatos marad mindvégig, az üdvözül.
   Mt 10,17-22

   Elmélkedés:

   A keresztény  ember útja  a  betlehemi jászoltól  indul. Itt  nézünk  első
   alkalommal  a  Gyermek  szemébe,  s  itt  ébred  fel  bennünk  a  hit.   A
   karácsonykor kezdődő út másik vége a Jézusért odaadott élet, a  vértanúság
   vállalása. Mert  az evangélium  üzenete szerint  csak az  üdvözülhet,  aki
   mindvégig állhatatos marad, és megőrzi hitét. A hit útja veszélyes, hiszen
   próbatételekkel teli és ellenséges emberek veszélyeztetik.
   Karácsony másnapján  mindjárt egy  olyan szentet  ünneplünk, Szent  István
   vértanút, akik végigjárta  a hit útját,  s a döntő  pillanatban kiállta  a
   próbát. Nem  gyalázta  ellenségeit,  hanem  tudott  értük  imádkozni.  Nem
   tagadta meg hitét, hanem hűséges maradt. A hűségesek üdvözülni fognak.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Add meg nekem, Krisztusom, az állandó vágyat, hogy téged kövesselek minden
   cselekedetemben.
   Add,  hogy  szüntelenül  azon  elmélkedjek,  hogyan  kövesselek,  és   úgy
   viselkedjek, amint te viselkedtél.