[Evangelium] 2006-12-22

[evangelium at communio.hu]

   2006. december 22. - Péntek

   Erzsébet  meglátogatása   alkalmával   Mária   így   magasztalta   Istent:
   "Magasztalja lelkem az  Urat, és szívem  ujjong megváltó Istenemben!  Mert
   tekintetre  méltatta  alázatos  szolgálóleányát,  lám,  ezentúl  boldognak
   hirdet engem  minden  nemzedék. Nagy  dolgokat  művelt velem  a  Hatalmas,
   szentséges az ő  neve! Irgalma nemzedékről  nemzedékre száll,  mindazokra,
   akik félik őt.  Nagyszerű dolgot  tett karja ereje,  széjjelszórta mind  a
   gőgös szívűeket. Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az
   alázatosakat.  Az  éhezőket  elhalmozta  minden  jóval,  de  a  gazdagokat
   elküldte  üres   kézzel.  Felkarolta   gyermekét,  Izraelt,   megemlékezve
   irgalmasságáról,  amint  atyáinknak  megígérte:  Ábrahámnak  és  utódainak
   mindörökre!"  Mária  ott  maradt  még  körülbelül  három  hónapig,  azután
   visszatért otthonába.
   Lk 1,46-56

   Elmélkedés:

   "Szívem ujjong megváltó Istenemben!" (Lk 1,47)
   Erzsébet meglátogatásakor  Szűz  Mária  ujjongó  szívvel  ad  hálát  Isten
   nagylelkűségéért. Isten irgalmának kiáradása, a hatalmasok  félreállítása,
   az alázatosak és kicsinyek felemelése, az éhezők táplálása mind-mind Isten
   nagyszívűségének a jele. S mindez egyetlen eseményben, Jézus  születésében
   valósul meg.
   Ezzel  szemben  az   ember  sokszor   kicsinyes,  akiben   semmi  jele   a
   nagylelkűségnek. A  magunkéhoz ragaszkodunk,  ahelyett, hogy  elfogadnánk,
   ami Istené, s amit ő ad nekünk. Emberi terveink megvalósításán fáradozunk,
   ahelyett, hogy elfogadnánk a velünk kapcsolatos isteni szándékot.
   Szívünk  akkor  fog   ujjongani  az  örömtől,   ha  karácsony   éjszakáján
   felismerjük a betlehemi gyermekben megváltónkat.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Te Úr vagy minden nép fölött,
   és Szegletkő, mely összeköt,
   sárból formáltad hívedet,
   most jöjj, fejezd be művedet!
   Eljő, eljő Emmánuel,
   Hogy üdvözüljön Izrael!