[Evangelium] 2006-11-15

evangelium at communio.hu evangelium at communio.hu
2006. Nov. 15., Sze, 05:10:02 CET


   2006. november 15. - Szerda

   Jézus  egyszer  útban  Jeruzsálem   felé  áthaladt  Szamaria  és   Galilea
   határvidékén. Amikor betért az  egyik faluba, tíz  leprás férfi jött  vele
   szembe. Még messze voltak, amikor  megálltak, és hangosan így  kiáltottak:
   "Jézus, Mester!  Könyörülj  rajtunk!"  Ő rájuk  tekintett,  és  így  szólt
   hozzájuk: "Menjetek  és mutassátok  meg  magatokat a  papoknak."  Útközben
   megtisztultak.
   Az egyik, amikor észrevette,  hogy meggyógyult, visszament, hangos  szóval
   dicsőítette Istent, arcra borult Jézus lába előtt, és hálát adott neki. És
   ez az ember szamaritánus volt. Jézus megkérdezte: "Nemde tízen  tisztultak
   meg? Hol maradt a többi kilenc? Nem akadt más, aki visszajött volna,  hogy
   hálát adjon Istennek, csak ez az  idegen?" Aztán hozzá fordult: "Kelj  fel
   és menj! Hited meggyógyított téged."
   Lk 17,11-19

   Elmélkedés:

   Amikor a  tíz meggyógyult  leprás ember  közül csak  az egyik  tér  vissza
   Jézushoz köszönetet mondani,  az Úr  így szól  hozzá: Hited  meggyógyított
   téged" (Lk 17,19).
   Ha őt a hit gyógyította meg, akkor a többiek miért gyógyultak meg? Vajon a
   többi kilenc leprás is hitt Jézusban? Ha hittek, akkor miért nem tértek ők
   is vissza, hogy megköszönjék gyógyulásukat? De ha nem hittek, akkor  miért
   gyógyultak meg?  És  ha  valóban  nem hittek,  akkor  miért  kérték  Jézus
   segítségét?  Vajon  hittek-e   a  csoda  előtt?   És  amikor   észrevették
   tisztulásukat, kinek  és minek  tulajdonították a  csodát? Vajon  hittek-e
   gyógyulásuk után? Ha hittek, miért voltak hálátlanok? Ha nem hittek, akkor
   vajon néhány óra múlva újra visszakapták a leprás betegséget?
   E költői kérdésekre az evangélium nem ad választ. A leprások talán  hittek
   Jézus  gyógyító  erejében,  hiszen  különben  nem  fordultak  volna  hozzá
   segítségért. És biztosak lehetünk, hogy  Jézus nem bocsátott rájuk  később
   újabb betegséget, ha mégsem hittek.
   Az emberi hálátlanság viszont megdöbbent minket. Lássuk be: sokszor  észre
   sem vesszük, ha Isten jót  tesz velünk, vagy ha észrevesszük,  elfelejtünk
   köszönetet mondani! Legyünk hálásak Isten jóságáért!
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Jézusom, addig akarok élni, amíg akarod!
   Addig akarok szenvedni, amíg akarod!
   Akkor akarok meghalni, amikor akarod!

   Az legyen, amit Isten akar,
   ahogyan akarja,
   ameddig akarja,
   mert Isten akarja. Ámen.
   Hofbauer Szent Kelemen


   ________________________________

   Aktuális:
   Kedves Listatagok!
   Ezúton értesítelek benneteket,  hogy elkészült  az 1  hónap múlva  kezdődő
   Brenner János-emlékév honlapja: [1]www.brennerjanos.hu
   A  honlapon  többek  között  fel  lehet  iratkozni  a  Hírlevélre  is.  Az
   e-vangélium listán időnként küldök értesítést a legfontosabb eseményekről,
   de aki folyamatosan szeretne információkat kapni, iratkozzon fel a Brenner
   János Hírlevélre. (Hetente 1 levél.)
   A 27 éves Brenner János atya 1957. decemberében szenvedett  vértanúhalált.
   Boldoggá avatása jelenleg van folyamatban.
   Szeretettel: István atya

References

   Visible links
   1. http://www.brennerjanos.hu/



More information about the Evangelium mailing list