[Evangelium] 2006-11-11

[evangelium at communio.hu]

   2006. november 11. - Szombat, Szent Márton püspök

   Jézus egyszer így beszélt tanítványaihoz:
   "Mondom nektek: Szerezzetek magatoknak  barátokat a hamis mammonból,  hogy
   amikor meghaltok, befogadjanak titeket az örök hajlékokba. Aki a  kicsiben
   hű, az a  nagyban is  hű. Aki  pedig hűtlen a  kicsiben, az  a nagyban  is
   hűtlen. Ha tehát a hamis mammonban nem voltatok hűségesek, ki bízza  rátok
   az igazi értéket? És ha a máséban nem voltatok hűek, ki adja oda nektek  a
   tiéteket?
   Egy szolga sem szolgálhat  két úrnak. Mert vagy  az egyiket gyűlöli, és  a
   másikat szereti, vagy: ragaszkodik az egyikhez, és a másikat megveti.  Nem
   szolgálhattok  Istennek  és  a  mammonnak."  Hallották  mindezt  a  kapzsi
   farizeusok, és  kigúnyolták  őt.  De  Jézus  kijelentette:  "Ti  igazaknak
   mutatjátok magatokat az  emberek előtt,  de Isten  ismeri szíveteket.  Ami
   ugyanis az emberek szemében nagy, Isten előtt semmiség."
   Lk 16,9-15

   Elmélkedés:

   Még régebben  történt,  hogy  az  egyik  hittanórát  követően  a  gyerekek
   lelkesen mesélték  az előző  esti filmet,  amely egy  érdekes  kémtörténet
   volt. A főszereplő úgy gondolta, hogy  akkor tud a legtöbb pénzt  keresni,
   ha kettősügynökként  mindkét fél  számára  szállítja az  információkat,  s
   mindkettőtől kap fizetést.  Amikor viszont  lebukott, menekülnie  kellett,
   mert mindkét  ország  titkosszolgálata  halálra  kereste.  Bár  egy  ideig
   sikerült  megtévesztő  ügyeskedése,   végül  mégis   kiderült,  hogy   nem
   szolgálhat egyszerre két országnak.
   Jézus arról  beszél a  mai evangéliumban,  hogy senki  sem szolgálhat  két
   úrnak. Vallási értelemben  ez azt  jelenti, hogy  aki Isten  szolgálatában
   áll, annak nem szabad szívét senki másnak odaadnia. A gonosz lélek újra és
   újra a  maga  szolgálatába akarja  állítani  az embereket.  A  kísértésnek
   engedve sokan eladják lelküket egy kis anyagi haszonért, egy jobb állásért
   vagy valamilyen más előnyért.
   Az  Istennek  való  szolgálat  teljes  odaadást  kíván  tőlünk.  Őt  hiába
   próbálnánk  megtéveszteni  azzal,  hogy  csak  félig  szolgálunk  neki.  A
   lelkiekben  való  kettősjáték  lelki  tudathasadáshoz  vezet,  s  a  végén
   mindent, még üdvösségünket is  elveszíthetjük. Merjük Istenre bízni  egész
   életünket! Szolgáljunk neki teljes szívvel!
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Apostolok hű társa, óvd,
   Márton, köszöntő híveid,
   nézz ránk, ki kész vagy halni is
   de élni is még népedért.

   Újítsd meg köztünk tetteid,
   a főpapoknak adj erőt,
   növeld Egyházunk fényeit
   elűzd az ártó Cselvetőt.

   Győztél a zűrzavar fölött:
   életre keltsd, ki mélybe hullt,
   s mint megfelezted köntösöd,
   az üdv ruháját add nekünk.

   Az Úrtól nyert kitüntetést
   el nem feledve légy velünk:
   ki püspök voltál, megsegítsd
   fentről a püspökök karát.

   A Háromságot hirdeti
   példádra, Márton, énekünk!
   Imád éltesse szent hitünk,
   s lehessünk mindig Istené. Ámen.