[Evangelium] 2006-09-15

[evangelium at communio.hu]

   2006. szeptember 15. - Péntek, A Fájdalmas Szűzanya

   Jézus atyja  és  anyja ámulva  hallgatták  mindazt, amit  Simeon  mondott.
   Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: "Lám,
   e  Gyermek  által  sokan  elbuknak  és  sokan  feltámadnak  Izraelben!  Az
   ellentmondás jele lesz  ő -  még a  te lelkedet is  tőr járja  át -,  hogy
   napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!"
   Lk 2,33-35

   Elmélkedés:

   A Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepéét követően a Fájdalmas  Szűzanya
   napján arra emlékezünk, hogy  Jézus édesanyja valóban csatlakozott  fiának
   szenvedéseihez. Simeon  egykori  jövendölése valósult  meg  akkor,  amikor
   fájdalom érte  Máriát  olyan  esetekben,  amikor  fiát  bántalmazták  vagy
   elutasították. De a  jövendölés akkor teljesedett  be igazán, amikor  Szűz
   Mária, miután végignézte  Jézus kereszthordozását, ott  állt a Golgotán  a
   kereszt alatt. Tehetetlenül nézte egyetlen gyermekének haláltusáját, s még
   ő sem érthette, hogy miért kellett mindennek bekövetkeznie.
   Vajon odaállok-e Máriával együtt a kereszt alá? Csak szemlélője  maradok-e
   az eseményeknek, vagy Jézussal közösséget vállalva akarok-e részesedni  az
   ő áldozatából?
   A kórházban a betegeket látogatva azt tapasztalom, hogy nem minden  emberi
   szenvedés válik keresztté. Nem minden beteg szenvedése válik  keresztúttá.
   Szenvedéseink válnak érdemszerző  kereszthordozássá, ha Krisztus  megváltó
   szenvedéséhez és keresztjéhez kapcsolódnak.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Ó, Mária, aki  Fiaddal együtt végigjártad  a keresztutat, anyai  szívedben
   gyötrődtél  a  fájdalomtól,  de  nem  feledted  beleegyezô  szavadat,   és
   mélységesen bíztál  abban,  hogy  Akinél  semmi  sem  lehetetlen,be  fogja
   teljesíteni ígéreteit, esdd ki számunkra  és a jövendő nemzedékek  emberei
   számára a kegyelmet, hogy rá merjünk hagyatkozni Isten szeretetére.
   Segíts, hogy  a szenvedésben,  a megvetésben,  a próbatételekben,  még  ha
   sokáig tartanak és kemények is, soha ne kételkedjünk az Ő szeretetében.