[Evangelium] 2006-09-12

[evangelium at communio.hu]

   2006. szeptember 12. - Kedd, Szűz Mária szent neve

   Jézus egyszer  fölment  egy  hegyre imádkozni.  Az  egész  éjszakát  Isten
   imádásában töltötte. Másnap  magához hívta  tanítványait, és  kiválasztott
   közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak  nevezett: Simont, akit  Péternek
   is hívott, és testvérét, Andrást; Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant,
   Mátét és Tamást;  Jakabot, Alfeus fiát  és a buzgó  Simont; Júdást,  Jakab
   fiát, továbbá karióti Júdást, aki később elárulta őt.
   Azután lement velük, és egy sík mezőn megállt. Ott nagy csoport  tanítvány
   sereglett köréje, és hatalmas  tömeg vette körül Júdeából,  Jeruzsálemből,
   Tirusz és Szidon  tengerparti vidékéről.  Ezek azért  gyűltek össze,  hogy
   hallgassák őt, és gyógyulást  nyerjenek betegségükből. Meggyógyultak  azok
   is, akiket tisztátalan  lelkek gyötörtek. Az  egész tömeg érinteni  akarta
   őt, mert erő áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított.
   Lk 6,12-19

   Elmélkedés:

   Mielőtt Jézus  kiválasztja  tanítványai  közül  azt  a  tizenkettőt,  akik
   apostolai lesznek, egész éjszaka imádkozik az Atyához. Ez a mozzanat  arra
   utal, hogy a kiválasztás az Atyától  származik, aki nélkül a Fiú nem  tesz
   semmit. Az apostolok kiválasztásával Jézus egy olyan kisebb közösséget hoz
   létre, amelynek tagjai a legszorosabb kapcsolatban vannak vele. Ők lesznek
   Jézus legjobb barátai, akik mindig vele vannak, s akik Jézus  küldötteként
   majd elindulnak, hogy őt képviselve folytassák művét.
   Ha nem is  ugyanabban az  értelemben, mint az  apostolok kiválasztása,  de
   minket is meghív Jézus, hogy a barátai legyünk. Aztán pedig mindannyiunkat
   küld, hogy tanúságot tegyünk róla. Az evangélium második része arról szól,
   hogy  mindenki  érinteni  akarja  Jézust,  mindenki  kapcsolatba  szeretne
   kerülni vele  és hallgatni  akarják őt.  Isten értékes  ajándéka az,  hogy
   meghív minket és mi is kiválasztottak vagyunk.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Irgalmasság Anyja,
   alázatosan lábadhoz borulunk,
   gyöngéd és tiszta szeretetedben bízva
   könyörgünk hozzád,
   aki közbenjárónk vagy Krisztusnál,
   aki az Igazság napja.

   A te fényedben szemlélhetjük
   magát a Fényt,
   s közbenjárásodra kiérdemelhetjük
   Annak a kegyelmét, aki téged
   minden teremtmény fölött szeretett,
   a dicsőség köntösébe öltöztetett,
   s a szépség diadémjával megkoronázott.

   Kegyelemmel teljes,
   mennyei harmattal teljes vagy,
   gyönyörűséggel elhalmozva
   Kedvesedre támaszkodsz.
   Úrnőnk, tápláld ma szegényeidet!
   Hiszen a kiskutyák is ehetnek
   néhány lehulló morzsát...
   s elérhetik túlcsorduló amforádat.
   Clairvaux-i Szent Bernát