[Evangelium] 2006-08-18

[evangelium at communio.hu]

   2006. augusztus 18. - Péntek

   Egy alkalommal  a farizeusok  próbára akarták  tenni Jézust.  Megkérdezték
   tőle: "Szabad-e  a férfinak  bármilyen  okból elbocsátania  a  feleségét?"
   Jézus ezt felelte: "Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő kezdetben férfinak és
   nőnek teremtette az embert, és azt  mondta: A férfi ezért elhagyja  atyját
   és anyját, feleségéhez csatlakozik,  és ketten egy  test lesznek? Így  már
   nem ketten  vannak, hanem  csak egy  test. Amit  tehát Isten  egybekötött,
   ember szét ne válassza."
   A  farizeusok  azonban  erősködtek:  "Miért  írta  hát  elő  Mózes,   hogy
   válólevelet kell kiállítani, és úgy  kell elbocsátani a feleséget?"  Jézus
   kijelentette:  "Mózes  a   keményszívűségtek  miatt   engedte  meg,   hogy
   elbocsássátok feleségeteket, de kezdetben nem így volt. Mondom nektek: aki
   elbocsátja feleségét - hacsak nem a  paráznasága miatt - és mást vesz  el,
   házasságtörést követ el."
   Erre a  tanítványok megjegyezték:  "Ha így  áll a  dolog férj  és  feleség
   között,  akkor  nem  érdemes  megházasodni."  Jézus  így  válaszolt:  "Nem
   mindenki tudja ezt  felfogni, hanem  csak az, akinek  Isten megadja.  Mert
   van, aki úgy  született, hogy alkalmatlan  a házasságra, és  van, akit  az
   emberek tettek ilyenné,  de van,  aki a mennyek  országáért önként  lemond
   róla. Aki fel tudja fogni, fogja fel!"
   Mt 19,3-12

   Elmélkedés:

   A mai  evangéliumban Jézus  tanítást ad  a házasságról,  s annak  lényeges
   eleméről a  felbonthatatlanságról. A  házasság maradandó  és  sérthetetlen
   egysége mellett szóló érveit a teremtő Isten eredeti szándékára  alapozza.
   Istennek ugyanis az ember teremtésekor az volt a szándéka, hogy a férfi és
   a nő,  a férj  és a  feleség közti  szeretetkapcsolatot ne  sérthesse  meg
   senki, hanem egész életre szólóan  kötelezzék el magukat egymás mellett  a
   házastársak.
   Napjainkban sokak számára  már csak egy  szép álom az,  ami Isten  eredeti
   szándéka volt. Sokan nem  akarják vállalni az  elköteleződést, s inkább  a
   kényelmesebb élettársi  kapcsolatot  választják, amely  arról  árulkodhat,
   hogy nem  veszik igazán  komolyan  kapcsolatukat, s  nem értik,  hogy  mit
   jelent a  szeretet.  Akik  pedig  vállalják  a  házasságot,  ők  sincsenek
   biztonságban, mert  a társadalmi  környezet  káros hatásaitól  nem  tudják
   magukat függetleníteni, s emiatt sokan válságba kerülnek.
   De pozitív jelnek kell tekintenünk, hogy sok fiatal elsősorban nem a  maga
   erejében, hanem Isten áldásában bízva bátran elkötelezi magát egy  személy
   mellett a szeretetben. Jó volna ha egyre többen felfedeznék annak értékét,
   amely Isten szándéka a házassággal kapcsolatban.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Keresztviselés
   A Te gazdagságod legyen az enyém is,
   Szegény voltál Uram, szegény leszek én is.
   Jézus szegény Szíve, a koldusod vagyok,
   Alamizsnát, kegyet csak Szívedtől kérek.
   Mária, Szűz Anyám, Te könyörögj értem,
   Hogy a Kereszt úján Jézust követhessem.
   E földön senkitől jutalmat nem várok,
   Gazdagság híre után nem futok, nem járok.
   Sátán imádója, cinkosa nem leszek,
   Nem tiprom meg bűnnel Jézusom, kereszted. Ámen.