[Evangelium] 2006-08-10

[evangelium at communio.hu]

   2006. augusztus 10. - Csütörtök, Szent Lőrinc diakónus és vértanú

   Abban az időben Jézus így beszélt tanítványaihoz: "Bizony, bizony,  mondom
   nektek: Ha a búzaszem nem hull a földbe, és el nem hal, egyedül marad,  ha
   azonban elhal, sok gyümölcsöt hoz.  Aki szereti életét, elveszíti azt,  de
   aki gyűlöli életét ebben a világban,  az megmenti azt az örök életre.  Aki
   nekem szolgál, kövessen engem, és ahol  én vagyok, ott lesz a szolgám  is.
   Aki nekem szolgál, azt becsülni fogja az Atya."
   Jn 12,24-26

   Elmélkedés:

   A ma evangéliumban Jézus a következő szavait olvastuk: "Ha a búzaszem  nem
   hull a  földbe,  és el  nem  hal, egyedül  marad,  ha azonban  elhal,  sok
   gyümölcsöt  hoz."  Ez  az  igazság  valószínűleg  egy  általánosan  ismert
   közmondás vagy szólós lehetett Jézus korában, amelyet aztán a  tanítványok
   a kereszthalált és a feltámadást követően Jézusra vonatkoztattak. Jézus az
   a búzaszem, aki életének feláldozásával a földbe kerül és ott egyedül van,
   hogy aztán feltámadásával  gyümölcsöt hozzon. A  tanítványok csak  lassan,
   Jézus példája alapján  értik meg,  hogy bizonyos  veszteség, áldozat  árán
   lehet egy  nagyobb jót  elérni. Jézus  halála olyan  áldozat, amelyet  egy
   nagyobb jó az emberek megváltása és üdvössége érdekében hozott.
   De azért  is  meghozza  Jézus  ezt  az  áldozatot,  hogy  egy  egészen  új
   kapcsolatba kerülhessünk  vele.  Ennek  az  igazán  bensőséges  és  baráti
   kapcsolatnak azonban  a  mi részünkről  az  az  ára, hogy  tudjunk  mi  is
   búzaszemként a földbe  hullva áldozatokat hozni  azért, hogy  megmaradjunk
   Jézus szeretetében.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Uram, Istenem, őrizz meg engem attól,  hogy valaha is terhesnek érezzem  a
   munkát, vagy kedvetlen legyek hivatásomban.
   Adj kitartást, örömet, mellyel végzem a munkámat, valamint hasznosan,  jól
   gazdálkodjam az idővel, ne fecséreljem el haszontalan beszélgetéssel, vagy
   időtöltéssel.
   Adj nekem oly  erős szeretetet,  hogy az,  amit mára  rendeltél nekem,  ne
   teher legyen, hanem öröm.
   (Köszönet Keöves Györgynének, aki az imát küldte.)