[Evangelium] 2006-07-21

[evangelium at communio.hu]

   2006. július 21. - Péntek

   Húsvét táján az egyik szombaton  Jézus vetések között járt  tanítványaival
   együtt.  Tanítványai  megéheztek,  tépdesni   kezdték  a  kalászokat,   és
   eszegették. Ennek láttára a  farizeusok megjegyezték: "Nézd,  tanítványaid
   olyant tesznek, amit szombaton tilos cselekedni!" Jézus erre  megkérdezte:
   "Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor társaival együtt  megéhezett?
   Hogyan ment  be Isten  házába, és  hogyan ette  meg a  kitett  kenyereket,
   amelyeket sem neki, sem a kíséretének nem lett volna szabad megennie, csak
   a papoknak? Vagy nem olvastátok-e a törvényben, hogy a papok szombatonként
   a templomban  megszegik a  szombati nyugalmat,  anélkül hogy  vétkeznének?
   Mondom nektek: a templomnál  is nagyobb van itt.  Ha pedig értenétek,  mit
   jelent a mondás: "Irgalmasságot akarok  és nem áldozatot!", akkor  sohasem
   ítéltétek volna el az ártatlanokat. Mert az Emberfia ura a szombatnak is."
   Mt 12,1-8

   Elmélkedés:

   A mai evangéliumban Jézus  szembekerül a farizeusokkal, mivel  tanítványai
   olyat tesznek,  amit a  törvények szerint  e napon  nem volna  szabad.  Az
   Ószövetség valójában egy nagyon  egyszerű parancsot tartalmaz a  szombatra
   vonatkozóan, amely szerint ezt a napot Istennek kell szentelni, nem szabad
   dolgozni és  pihenni kell,  mert a  teremtést követően  Isten is  e  napon
   pihent meg (vö.: Kiv 20,8-11 és MTörv 5,12-15). Ezt az egyszerű szabályt a
   rabbik meglehetősen kibővítették azzal,  hogy 39 különböző tiltott  munkát
   határoztak meg, amelyeket nem volt szabad végezni, köztük az aratást is.
   A törvényi  szabályozás  túlzását követve  a  farizeusok ebben  a  konkrét
   esetben a kalászok eszegetését is aratásnak minősítették, amellyel az volt
   a céljuk,  hogy elítéljék  Jézus tanítványainak  cselekedetét, s  egyúttal
   Mesterüket is, aki ezt megengedte nekik.
   Jézus  nem  a  szombat  megszentelése  ellen  beszél,  hanem  a  farizeusi
   túlszabályozást ítéli  rossznak. Ugyanakkor  Jézus kifejezi,  hogy a  heti
   pihenőnapnak a  megtartása, a  szombat megszentelése  nem merülhet  ki  az
   áldozatbemutatással,  hanem  emellé  az  irgalmasság  gyakorlásának   kell
   párosulnia.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Bayloni Szent Paszkál: Hálát adok neked
   Hálát adok neked, örök Atyám,
   hogy engem Fiadnak adtál,
   Aki nemcsak azért,
   hogy a sátán zsarnokságától megmeneküljek,
   hanem vigasztalásomra
   eledelként ott van a Szentostyában.

   Végtelenül hálás vagyok neked, Megváltóm,
   hogy ekkora bőkezűséggel gazdagítod
   lelkemet saját testeddel és véreddel.

   Hálát mondok neked, Szentlélek Isten,
   Aki a tökéletes szeretet vagy,
   mert meglátogattad szívemet,
   és kiárasztottad abba szeretetedet!