[Evangelium] 2006-07-17

[evangelium at communio.hu]

   2006. július 17. - Hétfő

   Abban az időben Jézus így  szólt apostolaihoz: Ne gondoljátok, hogy  azért
   jöttem a földre, hogy békét hozzak!  Nem azért jöttem, hogy békét  hozzak,
   hanem hogy kardot.  Azért jöttem,  hogy szembeállítsam a  fiút apjával,  a
   leányt anyjával  és a  menyet anyósával.  Saját háza  népe lesz  az  ember
   ellensége. Aki atyját vagy anyját jobban szereti, mint engem, az nem méltó
   hozzám. Aki fiát  vagy leányát jobban  szereti, mint engem,  az nem  méltó
   hozzám. Aki nem  veszi föl keresztjét,  és nem követ  engem, az nem  méltó
   hozzám. Aki  meg akarja  találni  életét, elveszíti  azt; de  aki  érettem
   elveszíti életét, megtalálja azt. Aki titeket befogad, engem fogad be; aki
   pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Aki prófétát fogad
   be azért, mert próféta, az a próféta jutalmát kapja. Aki igaz embert fogad
   be azért, mert igaz  ember, az az igaznak  jutalmában részesül. Aki  pedig
   csak egy pohár friss vizet is ad inni egynek a legkisebbek közül, mert  az
   az én tanítványom -- bizony, mondom nektek: nem marad el a jutalma. Amikor
   Jézus  befejezte   tizenkét  tanítványa   oktatását,  továbbindult,   hogy
   tanítson, és hirdesse Isten országának örömhírét a környékbeli városokban.
   Mt 10,34-11,1

   Elmélkedés:

   A mai  evangélium első  felében Jézus  meglehetősen furcsa  dolgokat  mond
   küldetéséről, amikor  arról  beszél,  hogy "kardot  hozott  a  földre"  és
   szembenállást. Hogyan kell értenünk e kijelentéseket.
   Arról van szó, hogy Jézus megjelenése megoszlást kelt az emberek  körében,
   hiszen  egyesek  hittel  elfogadják,  mások  viszont  elutasítják  őt   és
   tanítását. Jézus  eljövetelének  és igehirdetésének  a  "mellékhatása",  a
   következménye a békétlenség,  a szembenállás és  a küzdelem a  Krisztusban
   hívők illetve nem hívők között.  A szembenállás csak akkor szűnhetne  meg,
   ha a krisztushívő feladná hűségét vagy valamennyien megtérnének a Jézussal
   szembefordulók.
   Az evangélium második része a  hűséges tanítványok ismérveit sorolja  fel.
   Jézus követése elszántságot kíván az embertől, hogy minden földi  dologról
   lemondva Isten és az ő Országának elnyerése legyen az első helyen.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Pázmány Péter: Ima szentáldozás előtt
   Kérlek téged, Uram, Jézus Krisztus,
   e világnak Megváltója,
   a te szent testednek
   és vérednek áldozatáért,
   melyet vigasztalásunkra rendeltél:
   adj nekem oly tiszta szívet,
   mellyel méltán járulhatok asztalodhoz!

   Te mondottad, Uram,
   hogy aki e kenyérből eszik,
   benned lakozik és te őbenne,
   és az meg nem hal soha.
   Azért, ó, igaz kenyér, amely magában
   foglal minden gyönyörűséget, gyógyítsd meg az én szívem sebeit,
   hogy érezze szerelmednek édességét,
   és kívüled ne tudjon semmi gyönyörűséget,
   ne kívánjon más szeretetet.

   Ó, tisztaságos kenyér, amely magában
   foglal minden gyönyörűséget,
   add, hogy ezzel tökéletesen
   megelégedjék az én lelkem!
   Te légy zarándokságomnak úti kenyere,
   amely erőt ad gyarlóságomnak,
   hogy az Isten szent hegyére felérhessek!

   Ó, szent, eleven, szép tiszta kenyér,
   amely az égből szállottál alá
   és életet adsz e világnak,
   jöjj be az én szívembe,
   és alakítsd azt tiszta hajlékoddá!

   Uram, nem vagyok méltó,
   hogy hajlékomba jöjj és ismét
   oktalan állatok istállójába helyeztessél,
   mint születésed napján.
   De mégis bátorsággal járulok szent testedhez,
   mivel te hívsz engem, méltatlan szolgádat;
   és azzal mutatod végtelen irgalmadat,
   hogy nemcsak az igazakat és egészségeseket,
   de a bűnösöket is jóvoltodban részesíted.

   Jöjj be Uram, az én hajlékomba,
   mint régen Zakues házába,
   és adj az én szívemnek oly tökéletes jóságot,
   hogy tekívüled ne keressen világi vigasságot,
   hanem teveled megelégedjék,
   most és mindörökké. Ámen.