[Evangelium] 2006-06-26

[evangelium at communio.hu]

   2006. június 26. - Hétfő

   Jézus a hegyi beszédben ezt  mondta tanítványainak: Ne ítélkezzetek,  hogy
   fölöttetek se ítélkezzenek! Amilyen ítélettel ítélkeztek, olyannal  fognak
   fölöttetek is ítélkezni, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd
   nektek is. Miért látod meg embertársad szemében a szálkát, a magadéban meg
   nem veszed észre a gerendát?  Vagy hogyan mondhatod embertársadnak:  "Hadd
   vegyem ki  szemedből  a szálkát!",  holott  a te  szemedben  gerenda  van?
   Képmutató! Vedd ki előbb a saját szemedből a gerendát, és csak azután láss
   hozzá, hogy kivedd embertársad szeméből a szálkát!
   Mt 7,1-5

   Elmélkedés:

   A mindennapi életben  gyakran előfordul,  hogy ítéletet  alkotunk a  másik
   ember  személyéről  vagy  cselekedeteiről.  Ezen  ítéletek  sajnos  inkább
   negatívak, mintsem  pozitívak,  mert  úgy  tűnik,  hogy  a  hibákat  és  a
   gyengeségeket szívesebben keressük és könnyebben találjuk meg másokban.
   Jézus ezzel szemben azt  mondja nekünk a mai  evangélium szerint, hogy  ne
   ítélkezzünk másokon. Mi ugyanis nem ismerhetjük teljesen a másik  személyt
   és az ő szándékait, amely  alapján igazságos ítéletet tudnánk alkotni.  Az
   ítélkezés, és főként  a végsőítélet  egyedül Isten feladata  és joga,  aki
   tökéletesen ismeri  az emberi  szívek minden  szándékát. Tudja,  hogy  mit
   miért teszünk, s képes arra, hogy igazságos legyen minden ítéletében.
   Ez természetesen  nem  zárja  ki annak  lehetőségét,  hogy  jó  szándékkal
   figyelmeztessünk valakit  hibáira,  de  ezt mindenképpen  előzze  meg  egy
   alapos lelkiismeretvizsgálat. Ha ugyanis  nekünk is számtalan hibánk  van,
   amelyeket nem tudunk vagy nem  akarunk megváltoztatni, akkor milyen  jogon
   kérjük ezt másoktól? A hibák kijavítását mindig önmagunkon kezdjük!
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Sokoldalú játékosok
   Jóságos  Istenünk,  Te  jól  ismered  a  különleges  tehetséget,  amely  a
   labdarúgásban a  sokoldalú,  a  különböző posztokon  egyaránt  jól  játszó
   játékosokra jellemző,  mert Fiadat  is  sokrétű adottsággal  ruháztad  fel
   földi életére.
   Megjelenése szerint  szerény,  visszahúzódó csapatjátékos  volt,  aki  egy
   akart lenni  övéi közül.  Újra  és újra  egy védőjátékos  szerepébe  bújt,
   amikor  nem  saját  magát,  hanem  a  segítségre  szoruló  embert   akarta
   megvédeni. Máskor  pedig igazi  csatárként pompásan  tudott támadni,  mint
   például, amikor kikergette a templomból a kereskedőket, akik a te házadat,
   az  imádság  házát   vásárcsarnokká  tették.   Mennyire  tehetséges   volt
   irányítóként is,  különösen akkor,  amikor rád  az igaz  fényt szórta.  És
   csodálatos góllövő volt, amikor üzeneteivel, példabeszédeivel és tetteivel
   az emberek szívébe  lopta magát. Alapjában  véve csodálatos volt,  ahogyan
   életével és halálával  az embereknek  felemelkedési lehetőséget  mutatott,
   hogy ezáltal egész életükhöz a Szentlélekből merítsenek erőt.
   Köszönjük neked, Istenünk, Fiadat,  mint ajándékot, ezt az  utánozhatatlan
   sokoldalú játékost! Ámen.
   Köszönet Vickos Mária Sarolta nővérnek, aki az imát fordította.