[Evangelium] 2006-06-04

[evangelium at communio.hu]

   2006. június 4. - Pünkösdvasárnap

   Amikor a hét első napján (Húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent  a
   tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben
   zárva tartották  az  ajtót.  Belépett és  így  szólt  hozzájuk:  "Békesség
   nektek!" Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az  Úr
   láttára öröm töltötte  el a tanítványokat.  Jézus megismételte:  "Békesség
   nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket." E szavak
   után rájuk  lehelt,  és így  folytatta:  "Vegyétek a  Szentlelket!  Akinek
   megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer,  s akinek nem bocsátjátok  meg,
   az nem nyer bocsánatot."
   Jn 20,19-23

   Elmélkedés:

   Csak egy kézmozdulat
   Az egyházi év folyamán a két legnagyobb ünnepünk a húsvét és a  karácsony,
   amikor Jézus  megváltó  halálára  és  feltámadására,  illetve  születésére
   emlékezünk. Ha ennek mintájára vagy folytatásaként azt állítanánk, hogy az
   esztendő  harmadik  legnagyobb  önálló  ünnepe  a  pünkösd,  a  Szentlélek
   eljövetelének napja, akkor zsákutcába jutnánk, és nem értenénk meg pünkösd
   napjának lényegét. A Szentlélek kiáradásának napja ugyanis nem önálló, nem
   független ünnep,  hanem  a  Jézus feltámadását  követő  50  napos  húsvéti
   időszak  betetőzése.  Ez  a  nap  a  húsvéti  időhöz  tartozik,  hiszen  a
   Szentlélek a feltámad  Krisztus ajándéka  a világ  és a  hívők számára.  A
   feltámadás  és  a  lélekküldés  az  üdvösségtörténet  egymással   szorosan
   összetartozó eseményei.  Ezt az  összetartozást  szemlélteti a  mai  ünnep
   evangéliuma, amely  szerint húsvét  napjának  estéjén Jézus  megjelent  az
   apostoloknak, elhozta számukra az igazi békét, majd a világba küldte őket,
   hogy tanúságot tegyenek róla és feltámadásáról, valamint hirdessék a bűnök
   bocsánatát. "Vegyétek a Szentlelket"  - mondja Jézus, amikor  apostolainak
   adja ezt a küldetést.

   A mai  napon,  pünkösd vasárnapján  tehát  a harmadik  isteni  személy,  a
   Szentlélek  eljövetelét  ünnepli  egyházunk.  Az  utolsó  vacsorán   Jézus
   megígérte tanítványainak, hogy távozása után el fogja küldeni az Atyától a
   Vigasztalót, az  Igazság  Lelkét,  s  ez az  ígéret  a  feltámadása  utáni
   ötvenedik napon,  pünkösdkor  teljesedett be.  A  Szentlélek  kiáradásának
   eseményéről az Apostolok  Cselekedetei szentírási könyv  számol be, ezt  a
   részt hallottuk  a szentmise  olvasmányában (ApCsel  2,1-11). A  szélzúgás
   kíséretében  érkező  Lélek   lángnyelvek  alakjában   ereszkedett  le   az
   apostolokra. Ennek  hatására  ők  nyelveken  kezdtek  el  beszélni,  és  a
   különböző nyelvű emberek  mind a  saját nyelvükön  hallották szavaikat,  s
   megértették azt.  E  naptól kezdve  a  Szentlélek állandóan  jelen  van  a
   világban, és hatékonyan működik az  Egyházban. De hogyan vehetjük észre  a
   Szentlélek jelenlétét és tevékenységét?

   A Szentlélek  hatása először  is felfedezhető  a Szentírásban,  amelyet  Ő
   sugallt,  azaz  Ő  irányította  a   szent  szerzőket,  valamint  a   szent
   Hagyományban, amely évszázadokon keresztül megőrizte a krisztusi tanítást,
   továbbá az egyházi  Tanítóhivatalban, amelyet az  igaz tanítás hűséges  és
   tévedésektől mentes továbbadásában segít a Lélek.

   Másodszor:  Isten  lelkének  működését  megtapasztalhatjuk  a   szentségek
   liturgiájában,  mindenekelőtt  a  szentmise  szertartásában,  hiszen  ezen
   alkalmak során  a  Szentlélek  létesít  kapcsolatot  köztünk  és  Krisztus
   között.  Ugyanakkor   a   Szentlélek   közvetítő   szerepe   megmutatkozik
   imádkozásaink  alkalmával  is,  amikor  Krisztus  által  a   Szentlélekben
   terjesztjük kéréseinket és hálaadásunkat a mennyei Atya elé.

   A Szentlélek működésének harmadik, nagyon sajátos területe az apostoli  és
   hithirdető munka, tehát az evangelizáció. Az evangélium hirdetése -  éppen
   a Szentléleknek  köszönhetően -  állandóan megfiatalítja  és megújítja  az
   Egyházat. Sokan felteszik napjainkban  a kérdést: "Miként képes  megújulni
   az Egyház? Hogyan tudunk aktívan részt venni ebben a megújulásban?" Íme az
   egyik lehetséges  válasz:  El  kell kezdeni,  illetve  folytatni  kell  az
   evangélium továbbadását  a Szentlélek  erejével. Isten  Lelke  szüntelenül
   arra  indít  bennünket,  hogy  fedezzük  fel  az  evangélium   örökérvényű
   igazságában a választ korunk és minden kor problémáira, és adjuk tovább  a
   felfedezett üzenetet, amely képes megújítani az emberek életét, s  ezáltal
   magát az Egyházat is.

   A Lélek  működésének egy  negyedik, elsősorban  a nemhívők  felé  irányuló
   formája  a  szentek   és  az   elkötelezett  keresztények   tanúságtétele.
   Szándékosan nem mondtam  egyszerűen csak  azt, hogy  a keresztény  emberek
   tanúságtétele,  mert  a  hiteles   tanúságtételre  csak  az   elkötelezett
   keresztények képesek, és ebben első helyen jártak a szentek.

   Ha valakinek kissé  elvontnak tűnnek a  felsorolt lehetőségek,  amelyekben
   egyaránt megtapasztalhatjuk a Szentlélek tevékenységét, nézzünk egy  ennél
   gyakorlatiasabb megfogalmazást. A hittanórán a gyerekek egy alkalommal azt
   a feladatot kapták, hogy írjanak példákat a Szentlélek működésére. Egy  10
   éves kisfiú a következő három esetet  írta le: "A szüleim elmentek  együtt
   sétálni. A séta közben apa kinyújtotta  kezét és megfogta anyáét. Két  fiú
   szaladt az udvaron. Az egyikük elesett. A másik nem szaladt tovább,  hanem
   megállt, kinyújtotta kezét és felsegítette.  A szentmisén a plébános  atya
   kinyújtja a kezét a kenyér és a  bor fölé, s azok Jézus testévé és  vérévé
   változnak át."

   Ha látni  szeretnénk a  Szentlélek  működésének eredményét,  akkor  vegyük
   észre az  ehhez hasonló  kézmozdulatokat!  És ha  azt szeretnénk,  hogy  a
   Szentlélek bennünk  is  jelen legyen  és  általunk is  folytassa  a  világ
   megszentelését, akkor talán nem kell mást tennünk, csak ki kell nyújtanunk
   a kezünket valaki felé. Tegyünk  egy kézmozdulatot! Egy olyan  mozdulatot,
   amely a másik ember számára a Szentlélek működésének a jele!
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Jöjj, Szentlélek Istenünk, add a mennyből érzenünk fényességed sugarát!
   Jöjj, szegények Atyja, te, bőkezűség Istene, lelkünk fényed hassa át!
   Édességes vigaszunk, drága vendég, szomjazunk, édes lélekújulás.
   Fáradottnak könnyülés, tikkadónak enyhülés, sírónak vigasztalás.
   Boldogságos tiszta  fény, szállj  meg  szívünk rejtekén,  híveidnek  napja
   légy!
   Ihleted, ha fényt nem ad, emberszívben ellohad minden élő, minden ép.
   Mosd meg, ami szennyezett, aszúságra hints vizet, orvosold a sebhelyet!
   Simogasd a darabost, fölmelengesd a fagyost, útra vidd, ki tévelyeg!
   Add, vegyék el híveid, kik hitük beléd vetik, hétszeres kegyelmedet!
   Jámbornak jutalmazást, engedj boldog kimúlást mindörökké mennyeket!


   ________________________________

   Aktuális:
   Egyik  listatagunk  hosszantartó  betegségéből  való  felgyógyulásáért  és
   gyermekáldásért kéri imádságainkat.
   Lelki közösségünk egyik tagja pedig 84 éves nagymamájáért kér imát, akinél
   tüdőrákot diagnosztizáltak, amely  már annyira kiterjedt,  hogy nem  lehet
   műteni .
   István atya