[Evangelium] 2006-04-25

[evangelium at communio.hu]

   2006. április 25. - Kedd, Szent Márk evangélista

   Abban az időben:  Jézus megjelent  a Tizenegynek, és  így szólt  hozzájuk:
   "Menjetek el  az  egész világra,  és  hirdessétek az  evangéliumot  minden
   teremtménynek! Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki nem hisz, az
   elkárhozik. A híveket ezek  a jelek fogják  kísérni: A nevemben  ördögöket
   űznek ki,  új nyelveken  beszélnek,  kígyókat vehetnek  a kezükbe,  és  ha
   valami mérget isznak, nem  árt nekik. Ráteszik a  kezüket a betegekre,  és
   azok  meggyógyulnak."  Az   Úr  Jézus,  miután   ezeket  elmondta   nekik,
   felvétetett a  mennybe,  és helyet  foglalt  az Isten  jobbján.  Ők  pedig
   elmentek,  és   mindenütt  hirdették   az  evangéliumot.   Az  Úr   együtt
   munkálkodott velük,  és  az  igehirdetést  megerősítette  a  jelek  által,
   amelyek kísérték őket.
   Mk 16,15-20

   Elmélkedés:

   Szent Márk ünnepén az ő evangéliumának befejező szakaszát olvastuk,  amely
   szerint mennybemenetele előtt  Jézus a  következőket mondta  apostolainak:
   Menjetek el  az  egész  világra, és  hirdessétek  az  evangéliumot  minden
   teremtménynek! Szent  Márk ezt  a  krisztusi parancsot  teljesíti,  amikor
   megírja az evangéliumot. Az evangelizáció célja az apostolok korában is és
   napjainkban is ugyanaz:  megismertetni az emberekkel  Krisztust, az  Isten
   Fiát.
   Szent  Márk  e   szavakkal  kezdi  írását:   Jézus  Krisztus,  Isten   Fia
   evangéliumának kezdete. E  kijelentés Márk  személyes vallomása  Jézusról.
   Nem  sokkal   később   azt   találjuk   az   evangéliumban,   hogy   Jézus
   megkeresztelkedésekor az  Atya  is  tanúságot  tesz  Jézusról:  Ez  az  én
   szeretett Fia, őt hallgassátok  - hangzik az  égből hangja. Az  evangélium
   vége felé pedig egy pogány ember, a római katonák századosának  vallomását
   olvashatjuk: Ez az ember valóban Isten Fia volt.
   Az  evangélista  tehát   a  hit  útján   vezet  bennünket,  olvasókat   és
   észrevehetően az a szándéka, hogy személyes vallomást tegyünk arról,  hogy
   hiszünk Krisztusban, az  Isten Fiában. Vajon  készek vagyunk-e arra,  hogy
   tanúságot tegyünk a világban hitünkről?
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Segíts meg Atyám,  és vezess nyugalmas  legelőidre, ahol az  örökkévalóság
   tiszta vize folyik. Légy az én  világosságom, s mutass nekem utat!  Veled,
   melletted akarok járni,  Veled beszélgetni, hogy  világosságot adj  nekem.
   Szeretett  Atyám,  maradj   bennem,  hogy  békét   leljek,  hogy   érezzem
   szeretetedet. Nyomodban akarok járni, Veled szeretnék maradni.  Világosíts
   meg, szeress, légy velem most és mindenkor. Ámen.
   (Köszönet Gregori Évának, aki az imát küldte.)