[Evangelium] 2006-04-10

[evangelium at communio.hu]

   2006. április 10. - Nagyhétfő

   Hat nappal húsvét előtt  Jézus Betániába ment. Itt  élt Lázár, akit  Jézus
   feltámasztott a  halálból. Vacsorát  rendeztek Jézus  tiszteletére.  Márta
   felszolgált, Lázár pedig ott ült  Jézussal a vendégek között. Mária  pedig
   vett egy font  illatos, drága  nárduszolajat, megkente  vele Jézus  lábát,
   majd hajával megtörölte. A ház betelt a kenet illatával. Jézus tanítványai
   közül az  egyik, aki  elárulni készült  őt, a  karióti Júdás,  megszólalt:
   "Miért nem  adtuk  el ezt  a  kenetet  háromszáz dénárért,  és  miért  nem
   osztottuk szét a szegények között?"  Ezt azonban nem azért mondta,  mintha
   gondja lett  volna a  szegényekre, hanem  mert tolvaj  volt: ő  kezelte  a
   pénzt, és az adományokat ellopkodta.  Jézus azt mondta neki: "Hagyd  békén
   őt, hiszen temetésem napjára teszi. Mert szegények mindig lesznek veletek,
   én azonban nem  leszek mindig  veletek." A zsidók  közül sokan  megtudták,
   hogy Jézus Betániában van,  és odamentek nemcsak  Jézus miatt, hanem  hogy
   lássák  Lázárt,   akit  feltámasztott   a   halálból.  Ekkor   a   főpapok
   elhatározták, hogy Lázárt is  megölik, mivel miatta  a zsidók közül  sokan
   hittek Jézusban.
   Jn 12,1-11

   Elmélkedés:

   A  vendégszeretet  szokásos  formáját  messze  felülmúlja  Máriának  az  a
   cselekedete, amikor a házukba vendégként betérő Jézus lábát drága  olajjal
   megkeni és  hajával  törli meg.  Tettét  ne értékeljük  egyszerű  hálaként
   azért, mert az  Úr korábban feltámasztotta  a halálból testvérét,  Lázárt,
   hiszen ennél sokkal többről van. De pazarlásnak se tekintsük, ahogyan  ezt
   az áruló Júdás gondolta.
   A most olvasott János evangéliumból, de Máté és Márk szövegváltozatából is
   egyértelműen kiderül,  hogy Mária  tette Jézus  temetésének  előkészülete.
   Amit napokkal később nem tudnak megtenni - bebalzsamozni Jézus  holttestét
   a sírba helyezés előtt - most Mária megteszi. Húsvétvasárnap hajnalban  az
   asszonyok azért  indulnak Jézushoz,  hogy  a pénteken  elmaradt  megkenést
   elvégezzék, de ekkor  már felesleges lesz  szándékuk, hiszen nem  találják
   Jézus  holttestét  a   sírban,  hanem  magával   a  feltámadottal   fognak
   találkozni.
   Mária Jézus hűséges tanítványait jelképezi a mai történetben, Júdás  pedig
   a hamis, hűtlen tanítványokat, akik  nem Jézussal, de nem is  szegényekkel
   törődnek, hanem lopni akarnak maguknak.  Aki Jézus közelében van, még  nem
   biztos, hogy igaz barátja is. Cselekedeteink mutatják meg, hogy mi lakik a
   szívünkben!
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Kada Szilvia: Húsvét előtt
   (ima a templomkapuban)

   Te, ki a konok lépcsőkön ülsz, te fáradt, te szakadt!
   Te, kiben fálylat öltött fél évszázadnyi akarat!
   Te, ki a kőre nőve csönddé hinted, ki lát,
   Elmondok érted néhány forintnyi, Istennek félretett imát...

   Uram, ki nem laksz épületekbe',
   Ültess most rózsakertet templomod köré,
   Hisz te látod, Atyám, hogy fiad illatát esengve
   Hányan omlanának szent lábai elé.

   Szólíts meg minket, hogy fényed fáklyáját
   Követve járhassunk, s ne vakon,
   S küldd mennyei nyugalmad szívünkbe
   Vércseppekkel hímzett szirom-utadon.

   Mert te vagy az igazság, te vagy a szeretet s a béke,
   Mert tiéd Jézus Krisztus harmadik ezredéve,
   Mert teérted éled, nyöszörg mindaz, ki hinni bír,
   Hát maradj nekünk, ki mindig voltál: az örök isteni hír -

   Gyógyír a lelki fagyhalálra, kardélfény az éjszakára,
   Bűneink arany mozsára, ébenfára hullt gyöngy ige;
   Mert te vagy az út és te vagy az élet: az Egyetlen Egy,
   Mert nélküled minden csak töredék...: egy meg egy,

   Mert te vagy, ki föloldozol, s kivel föltámadhatunk.
   Mert te vagy éltetőnk, múltunk és holnapunk.
   Mert te vagy alfa és omega - a kezdet és a vég.
   Mert benned nyugszik minden, s lesz teljessé a kép.

   Így kérlek hallgasd meg lüktető szavunk,
   S küldd reánk Szentlelked, örök vigaszunk.
   Ámen.