[Evangelium] 2006-04-05

[evangelium at communio.hu]

   2006. április 5. - Szerda

   Egy alkalommal Jézus a benne hívő zsidókhoz fordult, és ezt mondta  nekik:
   "Ha  megmaradtok   tanításomban,   akkor  lesztek   igazán   tanítványaim:
   megismeritek az igazságot, és az  igazság majd szabaddá tesz  benneteket."
   Ők erre tiltakoztak:  "Ábrahám leszármazottjai vagyunk,  és soha  senkinek
   sem szolgáltunk. Hogy mondhatod tehát azt, hogy: Szabadok lesztek?"
   Jézus így  felelt:  "Bizony,  bizony,  mondom  nektek:  mindaz,  aki  bűnt
   cselekszik, szolgája a bűnnek. A szolga nem marad mindig ura házában, de a
   fiú ott marad  mindvégig. Ha  viszont (Isten) Fia  szabaddá tesz  titeket,
   akkor valóban szabadok lesztek. Tudom, hogy Ábrahám utódai vagytok,  mégis
   az életemre  törtök, mert  tanításom  nem fog  rajtatok. Én  azt  hirdetem
   nektek, amit  Atyámnál  láttam;  ti  ellenben  azt  teszitek,  amit  a  ti
   atyátoktól hallottatok." Erre közbevágtak a zsidók: "A mi atyánk Ábrahám!"
   Jézus így folytatta: "Ha Ábrahám gyermekei vagytok, tegyétek is azt,  amit
   Ábrahám tett! De  ti az életemre  törtök, bár azt  az igazságot  hirdetem,
   amit Istentől hallottam.  Ábrahám ilyet  nem tett. Ti  azt teszitek,  amit
   atyáitok  tettek!"  Ők   azonban  tovább  erősködtek:   "Mi  nem   vagyunk
   törvénytelen gyermekek,  csak egy  atyánk van:  az Isten."  Jézus  azonban
   megállapította: "Ha  Isten  volna  atyátok,  szeretnétek  engem,  mert  én
   Istentől vagyok, és  tőle jöttem.  Nem a  magam nevében  jöttem, hanem  az
   Isten küldött engem."
   Jn 8,31-42

   Elmélkedés:

   A tegnapi evangélium  kapcsán már érintettük  az a témát,  hogy az  emberi
   szabadság téves értelmezése az, ha valaki Isten nélkül akar élni, s teljes
   mértékben függetleníteni akarja magát. A  mai evangélium ezt a  gondolatot
   folytatva megérteti velünk a szabadság lényegét. Jézus arról beszél,  hogy
   aki hűséges  marad  tanításához, az  "megismeri  az igazságot,  és  ez  az
   igazság szabaddá teszi". Jézus szava ugyanis igazság, sőt, Jézus  személye
   maga az  Igazság. Egyedül  Jézus és  az ő  igazsága képes  szabaddá  tenni
   bennünket.
   Szent Pál apostol  a következőket  írja a Galatákhoz  szóló levelében:  "A
   szabadságot Krisztus  szerezte  meg  nekünk"  (Gal  5,1)  és  "meghívástok
   szabadságra szól, csak  ne éljetek  vissza a szabadsággal"  (Gal 5,13).  A
   szabadság tehát nem Krisztustól való függetlenséget és elszakadást jelent,
   hanem annak elfogadását, hogy  ő szabadít meg  bennünket bűneinktől, és  ő
   vált meg bennünket.
   A keresztény  ember  szabadságának  lényege  az,  hogy  Krisztus  megváltó
   halálának és az ő kegyelmének  köszönhetően képesek vagyunk szabd  döntést
   hozni  Isten  mellett  anélkül,  hogy  a  bűn  és  következménye  a  halál
   megbéklyózna bennünket. Aki  a szabadságot  szertné választani,  Krisztust
   kell választania.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Lábnyomok
   Álmomban Mesteremmel
   tengerparton jártam, s az életem
   nyomai rajzolódtak ki mögöttünk:
   két pár lábnyom a parti homokon,
   ahogy Ő mindig ott járt velem.

   De ahogy az út végén visszanéztem,
   itt-amott csak egy pár láb nyoma
   látszott, épp ahol az életem
   próbás, nehéz volt, sorsom mostoha.

   Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz:
   "Amikor életem kezedbe tettem,
   s követődnek szegődtem Mesterem,
   azt ígérted, soha nem hagysz el engem,
   minden nap ott leszel velem.
   S most visszanézve, a legnehezebb
   úton, legkínosabb napokon át
   mégsem látom szent lábad nyomát!
   Csak egy pár láb nyoma
   látszik ott az ösvényen.
   Elhagytál a legnagyobb ínségben?"

   Az Úr kézenfogott, s szemembe nézett:
   "Gyermekem, sosem hagytalak el téged!
   Azokon a nehéz napokon át
   azért látod csak egy pár láb nyomát,
   mert a legsúlyosabb próbák alatt
   téged vállamon hordoztalak!"
   (Köszönet Jakab Bélának, aki az imát küldte.)