[Evangelium] 2006-04-04

[evangelium at communio.hu]

   2006. április 4. - Kedd

   A  Sátoros-ünnep  alkalmával  Jézus  így  beszélt  a  farizeusokhoz:   "Én
   elmegyek, és  ti  hiába kerestek,  mert  meghaltok bűneitekben.  Ahova  én
   megyek, oda ti nem jöhettek." A  zsidók erre tanakodni kezdtek: "Csak  nem
   akarja megölni  magát,  hogy ezt  mondja:  Ahová  én megyek,  oda  ti  nem
   jöhettek"? Jézus így  folytatta: "Ti  innen alulról  vagytok, én  felülről
   vagyok. Ti ebből a világból vagytok, én nem ebből a világból vagyok. Azért
   mondtam nektek, hogy  meghaltok bűneitekben, mert  nem hiszitek el  rólam,
   hogy ki vagyok:  ezért kell meghalnotok  bűneitekben." Erre  megkérdezték:
   "De hát ki  vagy te?" Jézus  azt válaszolta: "Kezdettől  fogva az  vagyok,
   amit mondok is nektek.  Sokat kellene még  beszélnem rólatok, és  ítéletet
   mondanom felettetek,  mert  aki engem  küldött,  igazmondó; én  pedig  azt
   hirdetem a világnak, amit tőle hallottam." De azok nem értették meg,  hogy
   az  Atyáról  beszél  nekik.  Végül  Jézus  azt  mondta  nekik:  "Ha   majd
   felemelitek (a kereszten) az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy én vagyok,
   és hogy semmit nem  teszek önmagamtól, hanem  azt hirdetem, amit  Atyámtól
   tanultam. Aki küldött engem,  az velem van, és  nem hagy magamra, mert  én
   mindig azt cselekszem, amiben  ő tetszését találja."  E szavak után  sokan
   hittek Jézusban.
   Jn 8,21-30

   Elmélkedés:

   Jézus arról beszél  a mai evangélium  szerint, hogy nem  ebből a  világból
   való. Mindent az Atya megbízásából tesz, s akkor is Őneki  engedelmeskedik
   majd, amikor a kereszten feláldozza életét. Mindenki, aki körülötte áll  -
   farizeusok is és a nép is - ugyanazt hallja. A hallgatóság reakciója ennek
   ellenére kétféle. Az egyik  csoportról azt írja  z evangélista, hogy  "nem
   értették meg szavait", a másik oldalon viszont azok vannak, akik "e szavak
   után hittek Jézusban".
   Vajon mi okozza ezt a különbséget?  Mitől van az, hogy egyesek  elfogadják
   Jézus   személyét,   tanítását   és   követésére   indulnak,   de    mások
   visszautasítják őt, és nem kívánnak vele élni?
   A különbség  oka pontosan  az, amit  Jézus az  evangéliumi szakasz  elején
   említ. A  farizeusok  földiesen,  evilági  módon  gondolkodnak.  Nem  arra
   törekszenek, hogy megérték  az Isten  akaratát, hanem  a maguk  szándékait
   akarják ráerőltetni Istenre, felcserélve  ezzel a szerepeket.  Helytelenül
   értelmezett emberi szabadság az, ha valaki Istentől akarja  függetleníteni
   magát. Aki mindig csak  saját érdekeinek megvalósítására törekszik,  sosem
   fogja megérteni és elfogadni Isten akaratát.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Te mérted ki az időt

   Te, Uram, aki kívül vagy az időn,
   csak mosolyogsz, amikor látod,
   hogyan viaskodunk mi vele.
   Jól tudod, mit csinálsz.
   Nem követsz el hibát,
   akkor sem követtél el,
   amikor kiosztottad az időt az embereknek.
   Mindenkinek adtál időt, hogy kiszámíthassa,
   mit is akarsz vele.
   Igen, van időm, Uram.
   Minden idő az enyém, amit nekem adtál:
   életemnek évei,
   éveimnek napjai,
   napjaimnak órái.
   Az én dolgom csupán,
   hogy nyugodtan és tisztán töltsem;
   hogy megtöltsem úgy, ahogyan Te kívánod
   hogy engedelmeskedjem Neked,
   aki a vizet borrá változtathatod,
   mint egykor Kánában tetted...
   Uram többé már nem időt kérek tőled,
   hogy ezt vagy azt tehessem.
   Csak kegyelmet kérek tőled,
   hogy a nékem adott időben
   azt tegyem, amit Te akarsz.
   (Köszönet Lempeg Melinda Máriának, aki az imát küldte.)