[Evangelium] 2006-03-31

[evangelium at communio.hu]

   2006. március 31. - Péntek

   A  csodálatos  kenyérszaporítást  követő   viták  után  Jézus   Galileában
   működött. Júdeában nem akart mutatkozni, mert a zsidók az életére  törtek.
   Közeledett a  zsidók  Sátoros-ünnepe. Miután  rokonai  elzarándokoltak  az
   ünnepre, Jézus is fölment utánuk  Jeruzsálembe, de nem nyilvánosan,  hanem
   titokban. Amikor  a templomban  tanítani  kezdett, a  jeruzsálemiek  közül
   néhányan  ezt  kérdezték:  "Nemde  ő  az,  akit  halálra  keresnek:   íme,
   nyilvánosan beszél, és nem szólnak neki semmit. Talán bizony már a vezetők
   is elismerik, hogy ő a Messiás? De róla tudjuk, honnan való. A  Messiásról
   pedig, ha majd  eljön, senki sem  tudja, honnan való."  Erre Jézus, aki  a
   templomban tanított, emelt hangon odaszólt: "Ti ismertek engem, és azt  is
   tudjátok, honnan vagyok. Én nem  magamtól jöttem. Az Igaz (Isten)  küldött
   engem, akit ti nem  ismertek. Én viszont ismerem,  mert tőle vagyok, és  ő
   küldött engem." Erre szerették volna Jézust elfogni, de senki sem emelt rá
   kezet, mert még nem jött el az ő órája.
   Jn 7,1-2.10.25-30

   Elmélkedés:

   A jeruzsálemi  templomban  tanító  Jézusról hallottuk  a  nép  véleményét,
   illetve bizonytalanságát  a  mai  evangéliumban.  Arról  már  korábban  is
   olvastunk, hogy a farizeusok és a vallási vezetők sok esetben  vitatkoztak
   Jézussal, s szembeszálltak vele.  Most pedig a  jeruzsálemi nép egy  része
   akarja őt elfogni. A szembenállás  oka itt is világos: Jézus  egyértelműen
   kijelenti, hogy  az  Atya küldte  őt,  s  mindaz, amit  mond,  az  Atyától
   származik. Tanúságot tesz arról, hogy nem a maga akaratát teljesíti, hanem
   mindenben  engedelmeskedik  Istennek,  akit   Atyjának  nevez.  Azokat   a
   kijelentéseit,  amelyekben   Isten   Fiának  nevezte   magát,   a   zsidók
   istenkáromlásnak tartották, amelyért  halálbüntetés járt. Jézus  tisztában
   van ezzel a veszéllyel, illetve következménnyel, de mindennek ellenére sem
   tagadhatja  meg  származását  és  küldetését.  A  végsőkig  hűséges  marad
   küldetéséhez és engedelmes lesz, egészen a kereszthalálig.
   Ahogyan közeledünk  Jézus elfogásának  és szenvedésének  napjaihoz,  egyre
   többen kerülnek elő azok, akik szembefordulnak vele, s azok, akik  hisznek
   benne egy kicsit háttérbe szorulnak. Ennek segítségével értjük meg halálra
   ítélésének okát. Lassan  nekünk is be  kell állnunk valamelyik  csoportba.
   Melyikhez csatlakozom?
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Szalézi Szent Ferenc: A kereszt
   Azt a keresztet,
   ami most annyira nyomja a válladat,
   Mielőtt elküldte volna hozzád az Úr,
   Mindenható szemével megvizsgálta,
   Szerető irgalmával átmelegítette,
   Mindkét kezével méregette:
   Vajon nem nagyobb-e,
   Nem nehezebb-e a te számodra,
   Mint amennyit elbírsz ?
   Aztán megáldotta
   Szent kegyelmével,
   Irgalmával megillatosította,
   Reád és bátorságodra tekintett --
   És így érkezett a mennyből a "kereszt",
   Mint Isten köszöntése, mint a te
   Istened szeretetének irgalmas ajándéka.
   (Köszönet Tarján Klárinak, aki az imát küldte.)