[Evangelium] 2006-03-30

[evangelium at communio.hu]

   2006. március 30. - Csütörtök

   Egy  alkalommal  Jézus  ezeket  mondta  a  zsidóknak:  "Ha  én  tanúskodom
   önmagamról, a saját  tanúskodásom keveset  ér. Más  tanúskodik rólam,  (az
   Atya), és  én tudom,  hogy igaz  az  ő tanúsága,  amelyet rólam  tesz.  Ti
   (Keresztelő) Jánoshoz  fordultatok, és  ő  tanúságot tett  az  igazságról.
   Nekem azonban nincs szükségem emberi tanúságra. Ezeket azért mondom,  hogy
   üdvözüljetek. Égő  és világító  fény volt  János, de  ti csak  ideig-óráig
   akartatok az  ő  fényében  gyönyörködni.  Mellettem  nagyobb  bizonyítékok
   szólnak,  mint  János  tanúskodása:  az  én  tetteim,  amelyeket  az  Atya
   akaratából cselekedtem.  Azok bizonyítják,  hogy  az Atya  küldött  engem.
   Tehát maga az  Atya, aki  küldött engem,  ő tett  tanúságot mellettem.  Ti
   viszont sem szavát nem hallottátok, sem  arcát nem láttátok. De még  igéje
   sem marad bennetek, mert nem  hisztek abban, akit ő küldött.  Vizsgáljátok
   meg az írásokat, hiszen azt  tartjátok, hogy általuk nyertek örök  életet!
   Éppen az írások  tanúskodnak mellettem.  Ti mégsem  akartok hozzám  jönni,
   hogy elnyerjétek az (örök) életet.  Emberektől nem fogadok el  dicsőítést.
   Ismerlek titeket. Tudom, hogy  nincs meg bennetek  az Isten szeretete.  Én
   Atyám nevében jöttem,  de nem fogadtatok  el. Majd ha  más valaki a  saját
   nevében  jön,  azt  elfogadjátok.  Hogyan  hihetnétek  ti,  akik   egymást
   dicsőítitek, de nem keresitek azt a dicsőséget, amely Istentől  származik?
   Ne gondoljátok, hogy  én leszek a  ti vádlótok az  Atyánál. A ti  vádlótok
   Mózes lesz,  akiben pedig  reménykedtek. Ha  hinnétek Mózesnek,  nekem  is
   hinnétek, hiszen  ő rólam  írt. Ha  azonban az  ő írásainak  nem  hisztek,
   hogyan hinnétek az én tanításomnak?"
   Jn 5,31-47

   Elmélkedés:

   A mai  evangéliumban olvasható  beszédet Jézus  azokhoz intézi,  akik  nem
   fogadják el őt és szembefordulnak vele, de akik emellett az Atyát és az  ő
   tanúságtételét sem fogadják el. A csodák ugyanis, amelyeket Jézus az  Atya
   nevében tesz,  megerősítik mindazt,  amit mond,  s azt  bizonyítják,  hogy
   tanítása igaz.  Ezeket  az  isteni  jeleket  és  tanúságokat  azonban  nem
   fogadják el egyesek,  akik korábban  ugyanígy nem  fogadták el  Keresztelő
   János  tanúságtételét  sem  és  az  Írások  tanúbizonyságát  sem   akarják
   megérteni.
   Velük szemben a másik oldalon ott áll Jézus, aki saját szavai szerint  nem
   szorul rá  az  emberek  tanúskodására,  hiszen  maga  az  Atya  tanúskodik
   mellette. Jézus szava elítéli a hitetleneket. Aki azonban hittel elfogadja
   tanítását az az  örök életre jut.  Az örök boldogság  utáni vágy  Krisztus
   megismerésének vágyával kezdődik. A megismerés során szükségünk van a szív
   alázatosságára, értelmünk  meghajlására  Isten  titkai  előtt  és  sok-sok
   türelemre, mert  nem  fog  minden kérdésünkre  azonnal  válaszolni  Isten.
   Legyen meg  bennünk a  vágy, hogy  napról napra  egyre jobban  megismerjük
   Krisztust, s általa az Atyát!
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Charles de Foucauld felajánló imája
   Atyám Rád hagyatkozom,
   tedd velem azt ami Neked tetszik.
   Bármit teszel, megköszönöm
   Kész vagyok mindenre,
   elfogadok mindent,
   csak akaratod teljesedjék bennem
   és minden teremtényedben.
   Semmi mást nem kérek Istenem,
   kezedbe ajánlom lelkemet,
   Neked adom Istenem,
   szívem egész szeretetével,
   mert szeretlek Téged,
   és a szeretet sürget,
   hogy egész Neked adjam magam,
   hogy fenntartás nélkül
   kezedbe helyezzem életemet,
   határtalan bizalommal,
   mert Te vagy az én Atyám!
   (Köszönet Dr. Raátz Elemérnek, aki az imát küldte.)