[Evangelium] 2006-03-25
evangelium at communio.hu
evangelium at communio.hu
2006. Már. 25., Szo, 05:10:02 CET
2006. március 25. - Szombat, Urunk születésének hírül adása, Gyümölcsoltó
Boldogasszony
Abban az időben Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába
egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való
Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá és így szólt:
"Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden
asszonynál!"
Ennek hallatára Mária zavarba jött és gondolkodóba esett, hogy miféle
köszöntés ez. Az angyal azonban folytatta: "Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet
találtál Istennél! Mert íme, gyermeket fogansz méhedben, és fiút szülsz, s
Jézusnak fogod őt nevezni! Nagy lesz ő: a Magasságbeli Fiának fogják
hívni. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját. Uralkodni fog
Jákob házán mindörökké, és uralmának soha nem lesz vége!"
Mária ekkor megkérdezte az angyalt: "Hogyan történhet meg ez, amikor én
férfit nem ismerek?" Az angyal ezt válaszolta neki: "A Szentlélek száll le
rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért szent lesz az, ki
tőled születik: Isten Fiának fogják őt hívni. Lásd, rokonod, Erzsébet is
gyermeket fogant öregségében, sőt, már a hatodik hónapban van, bár
magtalannak tartják az emberek. Istennél semmi sem lehetetlen."
Erre Mária így szólt: "Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid
szerint!" Ezután az angyal eltávozott.
Lk 1,26-38
Elmélkedés:
Mária, Isten Anyja
Vajon egy Mária-ünnep vagy egy Jézus-ünnep a mai? - kérdezhetjük teljesen
jogosan. Hiszen ha előveszünk liturgiáról szóló szakkönyveket, akkor az Úr
ünnepei és a Mária ünnepek sorában is megtaláljuk ezt a napot. Ma, március
25-én, egyrészt Jézust ünnepeljük, hiszen ez a nap az Úr születésének a
hírüladása, de másrészt beszélhetünk Mária ünnepről is, ahogyan erre utal
a Gyümölcsoltó Boldogasszony népies magyar elnevezés.
Jézus születésének hírüladása az az esemény, amelyre a mai napon
emlékezünk, s amelyet az evangéliumban felolvastunk. Jézus születésének
ünnepe (december 25. Karácsony) előtt kilenc hónappal Gábor angyal
meghozza a hírt a Názáretben élő Máriának, hogy gyermeke fog születni. Az
első pillanatok zavarodottsága és meglepettsége után Mária - ha nem is
fogja fel teljes mértékben a pillanat jelentőségét - megérti Isten
szándékát, és igent mond arra, hogy ő legyen Isten Fiának anyja. Mária
beleegyezésének pillanatában a Szentlélek működésének hatására megfogan
méhében a Gyermek. Az ünnep lényege tehát az, hogy az angyal és a Mária
közti párbeszédet követően megkezdődik Jézus élete Mária méhében, s ezzel
lezárul az ószövetség időszaka és elkezdődik az üdvösségtörténet új
szakasza. Az Úr születésének hírüladásával, Jézus foganásával új idő
kezdődik el az emberiség történetében. Erre az új kezdetre utal az a tény,
hogy egyes itáliai régiókban, mint például Firenze és Siena környékén
egészen az 1400-as évek végéig március 25-dikét tekintették az esztendő
első napjának. Ahogyan e nappal kezdődött az üdvtörténet újszövetségi
korszaka, ugyanúgy e nappal indult az év is.
A 2000 évvel ezelőtti esemény mélyebb megértéséhez segítséget nyújtanak a
mai nap miséjének szentírási szövegei. Az olvasmányban Izajás próféta
jövendölését hallottuk: "Az Úr maga ad nektek jelet: íme, a szűz fogan,
fiút szül, és Emmánuelnek nevezi el, ami annyit jelent: Velünk az Isten"
(Iz 7,14). E szavak évszázadokkal korábban jövendölik meg az
üdvtörténetnek az idők teljességében bekövetkező egyedülálló eseményét. Ez
a jövendölés, ez az ígéret teljesedik be akkor, amikor a názáreti leány
méhében megfogan Isten Fia. A szentleckében pedig Jézusnak az Atyához
intézett szavait hallhattuk a zsidókhoz írt levélből: "Áldozatot és
ajándékot nem kívántál, hanem emberi testet alkottál nekem. Ezért így
szóltam: Íme, elmegyek, hogy teljesítsem akaratodat" (Zsid 10,5-7). Jézus
engedelmeskedik az Atyának, vállalja küldetését az emberek üdvössége
érdekében, eljön közénk a világba, hogy felajánlja azt az áldozatot, amely
megszerzi számunkra a bűnök bocsánatát, az Istennel való kiengesztelődést
és beteljesíti a megváltást. Jézus áldozata, a kereszthalál megváltó
áldozata mérhetetlenül felülmúl minden korábbi, ószövetségi áldozatot.
Mindezekből világosan kitűnik számunkra, hogy az egyházi év egy igen
jelentős Jézus ünnepéről van szó a mai napon. Ugyanakkor nem
feledkezhetünk el arról a tényről sem, hogy Jézus foganásának pillanatában
válik Mária Jézus anyjává, tehát illő, hogy róla, mint Isten Anyjáról is
szót ejtsük ezen az ünnepen. Az evangéliumok és az Apostolok Cselekedeti
Jézus anyjának nevezik Máriát. Ő fogadta méhébe és szülte meg Jézust,
akiről hittel valljuk, hogy valóságos Isten és valóságos ember. A
megtestesülés pillanatában Mária nem marad passzív, hanem aktívan
beleegyezik az isteni szándékba és cselekvő módon elfogadja azt. Isten,
amikor végrehajtja az emberiség üdvözítésének tettét, igénybe veszi az
embert, megkívánja aktív közreműködését, felhasználja Máriát, aki minden
testi és lelki erejét Isten szolgálatára bocsátja azzal, hogy vállalja az
anyaságot. Az anyaság elfogadása az életet és a megváltást szolgálja Mária
esetében.
Mária különleges kiválasztása és üdvtörténeti szerepének hittel való
betöltése arra indít bennünket, hogy észrevegyük: Isten minket is
kiválaszt, nekünk is feladatot ad, amelyet hittel kell elfogadnunk és
elvégeznünk. Ha felismerjük életünkben a Mindenható akaratát, Mária
szavaival kell mondanunk: "Az Úr szolgálója vagyok, történjék velem
szavaid szerint!" (Lk 1,38). Amikor tiszta szívvel elimádkozzuk e
szavakat, átérezhetjük, hogy Jézus az életünk részévé válik és Isten
megajándékoz bennünket Fiával, Jézussal.
Amikor ma Jézus Anyjával indulunk tovább a hit útján, kérjük az ő
közbenjárását és segítségét, hogy hozzá hasonlóan kitartsunk Jézus mellett
egészen a keresztig és a feltámadásig. Mária mindig ott volt Fia mellett,
s amikor a szenvedés napjaiban és óráiban az apostolok és a tanítványok
félelmükben elmenekültek, ő akkor is ott állt a Golgotán a kereszt
mellett. A keresztről való levétel után Mária, aki egykor kilenc hónapon
át méhében hordozta Jézust, édesanyai ölébe vette Fia halott testét.
Utolsó szavaival az Úr az ő édesanyját, mint az Egyház és minden ember
anyját hagyta ránk. "Íme a te Anyád" - mondta a kereszten függve a
szeretett tanítványnak, Jánosnak, s szavai nekünk is szólnak. Tekintsünk
ma, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén Máriára, égi édesanyánkra és
közbenjárónkra, aki mindenkor Fiát nyújtja felénk anyai karjaival. Jézus
Krisztus, Isten Fia és Mária fia a mi megváltónk, egyedül benne van
üdvösségünk és örök életünk.
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Ima Szűz Máriához
Ha nagyon fáj az élet terhe,
Ha sok csapás hull reám,
Elmegyek mindig a templomba
S Hozzád fordulok Szűzanyám.
Elsuttogom, feléd tárom,
Szívem legbensőbb rejtekét,
Ó szenvedések királynéja,
Rád gondolok, Hozzád megyek én.
Szűzanyám tudod, hogy gyermeked vagyok,
Ó, jöjj gyógyíts, nagyon beteg vagyok.
Anyám, gyermeked sír, sokat szenved,
Ugye megszán Szeplőtelen Szíved.
Anyám tudod harcosod vagyok,
Ha kell, érted még ma is meghalok.
Milyen jó lesz Téged a mennyben látni,
Veled az édes Istent imádni.
Anyám csodállak, Anyám szeretlek,
És Te hívogatsz, hogy el ne essek.
Most göröngyös az út és sok a veszély,
Ó, bátoríts, s mondd gyermekem ne félj.
Ha itt gyűlölnek, ha itt megvetnek,
S kiket szeretek, azok sebeznek.
Töröld le könnyem s fájó szívem,
És mondd légy jó gyermekem.
Szűzanyám ne hagyj el, segíts továbbra is.
Szűzanyám Tiéd legyen mindenem,
Múltam, jövőm s jelenem.
És ha buzgón imádkozom,
Könnyem lassan megered,
Érzem Anyám, hogy leszálltál hozzám,
S megvigasztaltad lelkemet.
(Köszönet Serendan Gretinek (Arad), aki az imát küldte)
More information about the Evangelium
mailing list