[Evangelium] 2006-03-18
evangelium at communio.hu
evangelium at communio.hu
2006. Már. 18., Szo, 05:10:02 CET
2006. március 18. - Szombat
Azokban a napokban vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt.
A farizeusok és az írástudók méltatlankodtak miatta. "Ez szóba áll
bűnösökkel, sőt eszik is velük" - mondták. Jézus erre a következő
példabeszédet mondta nekik:
"Egy embernek két fia volt. A fiatalabbik egyszer így szóit apjához:
Atyám, add ki nekem az örökség rám eső részét. Erre ő szétosztotta köztük
vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét, és elment
egy távoli országba. Ott léha életet élt, és eltékozolta vagyonát. Amikor
mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s ő maga is
nélkülözni kezdett. Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az
kiküldte a tanyájára, hogy őrizze a sertéseket. Szívesen megtöltötte volna
gyomrát a sertések eledelével, de még abból sem adtak neki. Ekkor magába
szállt: Atyám házában hány napszámos bővelkedik kenyérben - mondta -, én
meg itt éhen halok. Felkelek, atyámhoz megyek, és azt mondom neki; Atyám,
vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem vagyok méltó, hogy
fiadnak nevezz, csak béreseid közé fogadj be. Azonnal útra is kelt, és
visszatért atyjához. Atyja már messziről meglátta, és megesett rajta a
szíve. Eléje sietett, nyakába borult, és megcsókolta. Ekkor a fiú
megszólalt: "Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem
vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz." Az atya odaszólt a szolgáknak:
"Hozzátok hamar a legdrágább ruhát, és adjátok rá. Húzzatok gyűrűt az
ujjára és sarut a lábára. Vezessétek elő a hizlalt borjút, és vágjátok le.
Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt és életre kelt, elveszett és
megkerült." Erre vigadozni kezdtek.
Az idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a
házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának, és
megkérdezte: Mi történt? Megjött az öcséd, és atyád levágatta a hizlalt
borjút, mivel épségben visszakapta őt - felelte a szolga. Erre az
idősebbik fiú megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért atyja kijött és
kérlelni kezdte. De ő szemére vetette atyjának: Látod, én annyi éve
szolgálok neked, és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És te nekem még
egy gödölyét sem adtál soha, hogy mulathassak egyet a barátaimmal. Most
pedig, hogy ez a te fiad, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta, megjött,
hizlalt borjút vágattál le neki.
Ő erre azt mondta: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. De
most úgy illett, hogy vigadjunk és örüljünk, mert ez a te öcséd meghalt és
most életre kelt, elveszett és újra megkerült."
Lk 15,1-3.11-32
Elmélkedés:
A tékozló fiúról és az irgalmas atyáról szóló példabeszéd az egyik
legismertebb bibliai elbeszélés. Amikor újra és újra elolvassuk ezt a
történetet, bizonyára észrevesszük, hogy mi vagyunk ez a tékozló fiú.
Időnként megszédít bennünket a kísértés, hogy elhagyjuk az Atyát és az
atyai házat, és Istentől teljesen függetlenül éljünk. Magabiztosságunk és
az önmegvalósítás hamis vágya bukáshoz vezet, elveszítjük önbecsülésünket.
Amikor aztán lelkileg kifosztva felébred bennünk az atyai ház iránti
honvágy, mert már nem bírjuk tovább elviselni annak szégyenét, hogy emberi
méltóságunkat szinte teljesen elveszítettük, elindulunk, hogy
visszatérjünk Atyánkhoz. Micsoda bátorság kell ehhez! Vajon mire
számíthatunk? Milyen fogadtatás vár bennünket? Mit fog szólni
visszatérésünkhöz az Atya, akit megtagadtunk, s akinek a szeretetét
visszautasítottuk távozásunkkal?
Az igazi meglepetés a megérkezéskor fogad bennünket. Isten megbocsát,
elfelejti és a szentgyónásban eltörli vétkeinket, visszaadja elvesztett
emberi méltóságunkat, és újra a fiává fogad bennünket. A nagyböjt arra
indít minket, hogy hagyjuk el a tékozlás bűnös útját, legyen bátorságunk
visszaindulni az Atyához, aki megbocsátó irgalommal vár ránk.
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Ima a hazáért
Isten, aki csodálatos bölcsességgel kormányozod a világot, fogadd el
hazánkért eléd terjesztett könyörgésünket. Add, hogy a vezetők bölcsessége
és az alattvalók hűséges helytállása folytán erősödjék köztünk az
egyetértés és az igazságosság, szüntelenül virágozzék a béke és a jólét.
Ámen.
(Köszönet Dr. Raátz Elemérnek, aki az imát küldte.)
Idén szombatonként, így a mai nap imájával is a Magyar Katolikus Püspöki
Konferencia által a 2006-os esztendőre meghirdetett Nemzeti imaévhez
kapcsolódunk magyar nemzetünk lelki megújulásáért imádkozva.
[1]Nemzeti imaév 2006.
References
Visible links
1. http://www.katolikus.hu/szombathely/imaev2006.html
More information about the Evangelium
mailing list