[Evangelium] 2006-03-02

[evangelium at communio.hu]

   2006. március 2. - Csütörtök

   Amikor Péter apostol megvallotta,  hogy Jézus a Messiás,  akkor az Úr  így
   szólt a tanítványokhoz: "Az Emberfiának sokat kell szenvednie: a vének,  a
   főpapok és az  írástudók elutasítják, megölik,  de harmadnapra  feltámad."
   Majd így szólt mindnyájukhoz: "Aki  utánam akar jönni, tagadja meg  magát,
   vegye föl mindennap  a keresztjét,  és úgy  kövessen engem!  Mert aki  meg
   akarja menteni életét, elveszíti azt.  De aki elveszíti életét  énmiattam,
   megmenti azt. Mit  használ az embernek,  ha a egész  világot megnyeri  is,
   önmagát azonban elveszíti, és romlásba dönti?"
   Lk 9,22-25

   Elmélkedés:

   Aki  utánam  akar  jönni,  tagadja  meg  magát,  vegye  föl  mindennap   a
   keresztjét, és úgy kövessen engem! - olvastuk a mai evangéliumban. Ismerős
   ez a  mondat, hiszen  nagyon gyakran  találkozunk vele.  A  mindannyiunkat
   érintő felszólítás időhatározó szaván  talán könnyen átsiklik  tekintetünk
   és értelmünk.
   Krisztus követése,  a  kereszt felvétele  "mindennapos"  feladatot  jelent
   számunkra. Nem arról van szó, hogy időnként, gyakran vagy néha Krisztussal
   járjuk életünk keresztútját, hanem nap mint nap hozzá csatlakozunk. Ez  az
   elköteleződés.
   Butaság volna  azt  mondani, hogy  most  kihagyok egy  napot  vagy  hetet,
   pihenek egyet, élvezem az életet, aztán újra felveszem a keresztemet, mert
   ez bizony veszélyes játék volna, amire rámehet az üdvösségünk.
   De földi életünk egyetlen  napján sem mondhatjuk,  hogy már eljutottunk  a
   kereszthordozás teljességére, nincs hová  tovább vinnünk a keresztet,  már
   célhoz értünk. Vegyük  fel keresztünket ma,  holnap és mindennap,  egészen
   addig, amíg halálunkban Krisztussal találkozunk.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Irgalmas  és  szent  Urunk,  küldj  szüntelenül  új  munkásokat   Országod
   aratásába! Segítsd azokat, akiket arra hívsz, hogy napjainkban  kövessenek
   Téged! Engedd,  hogy  akik  arcodat  szemlélik,  örömmel  válaszoljanak  a
   csodálatos küldetésre,  amelyet rájuk  bíztál, néped  és valamennyi  ember
   javára. Istenünk, aki  az Atyával  és a Szentlélekkel  élsz és  uralkodol,
   most és mindörökké. Ámen.
   II. János Pál pápa