[Evangelium] 2006-02-02

[evangelium at communio.hu]

   2006. február 2. - Csütörtök, Urunk bemutatása (Gyertyaszentelő
   Boldogasszony)

   Amikor  Mózes  törvénye  szerint  elteltek  Mária  tisztulásának   napjai,
   fölvitték Jézust  Jeruzsálembe,  hogy bemutassák  az  Úrnak, amint  az  Úr
   törvénye előírja: "Minden  elsőszülött fiú az  Úr szent tulajdona".  Ekkor
   kellett Máriának, ugyancsak az Úr  törvénye szerint, "egy pár gerlét  vagy
   két  galambfiókát"   tisztulási  áldozatul   bemutatnia.  És   íme,   volt
   Jeruzsálemben egy Simeon  nevű férfiú,  egy igaz és  istenfélő ember,  aki
   Izrael  vigaszára  várt,  és  a  Szentlélek  lakott  benne.  A  Szentlélek
   kinyilatkoztatta neki, hogy  nem lát  halált addig,  míg nem  látja az  Úr
   Fölkentjét. A  Lélek arra  indította, hogy  menjen a  templomba, amikor  a
   gyermek  Jézust  odavitték  szülei,  hogy  a  törvény  előírásai   szerint
   cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta Istent:
   Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram,
   szavaid szerint békességben,
   mert szemeim meglátták Szabadításodat,
   melyet minden nemzet számára készítettél,
   hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak,
   és dicsőség népednek, Izraelnek.
   Jézus atyja  és  anyja ámulva  hallgatták  mindazt, amit  Simeon  mondott.
   Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: "Lám,
   e  gyermek  által  sokan  elbuknak  és  sokan  feltámadnak  Izraelben!  Az
   ellentmondás jele lesz  ő -  még a  te lelkedet is  tőr járja  át -,  hogy
   napfényre  kerüljenek  sok  szívnek  titkos  gondolatai!"  Ott  volt  Anna
   prófétanő  is,  Fánuel  leánya  Áser  törzséből.  Idős  volt  már,  napjai
   előrehaladtak. Leánykora után  hét évig élt  férjével, majd özvegyen  érte
   meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta  el a templomot soha, böjtölve  és
   imádkozva szolgálta Istent éjjel  és nappal. Abban  az órában is  odament,
   dicsőítette Istent, és beszélt  a gyermekről mindazoknak, akik  Jeruzsálem
   megváltására vártak.
   Miután az Úr törvénye szerint elvégeztek mindent, visszatértek  városukba,
   a galileai  Názáretbe. A  gyermek pedig  növekedett és  erősödött;  eltelt
   bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.
   Lk 2,22-40

   Elmélkedés:

   Bár a mai  nap magyar neve  - Gyertyaszentelő Boldogasszony  - arra  utal,
   hogy egy  Mária ünnepről  van szó,  valójában azonban  a mi  Urunk,  Jézus
   templomi bemutatására emlékezünk, amely  esemény 40 nappal születése  után
   történt. Mária és József elvitték  a jeruzsálemi templomba, hogy a  mózesi
   törvény előírása szerint bemutassák az Úrnak és felajánlják az  áldozatot.
   Lukács evangélista elbeszélésében két személy  tűnik fel, Simeon és  Anna.
   Mindketten nagyon  idősek volta  és a  megváltó jövetelére  vártak, s  még
   életükben  beteljesedik  vágyakozásuk,   amikor  megláthatják  a   gyermek
   Jézusban az Üdvözítőt.
   Az evangéliumi rész egyértelműen arra  a kérdésre akar választ adni,  hogy
   ki Jézus. Ő az Úr Fölkentje, a választott nép megszabadítója és dicsősége,
   és Ő  a  megváltó  -  tudjuk  meg Simeon  és  Anna  szavaiból.  E  pozitív
   hitvallások mellett szerepel  azonban az is,  hogy az "ellentmondás  jele"
   lesz,  hiszen  akik  ne  hisznek   benne,  elbuknak,  akik  pedig   hittel
   elfogadják, feltámadnak.
   Ki számomra Jézus? (his)



   Imádság:

   Mária, Jézus Anyja és  a papok Anyja, engedd,  hogy így szólítsunk  téged,
   hogy ünnepelhessük  anyaságodat, s  Fiad és  fiaid papságát  szemlélhessük
   nálad, Istennek szent  anyja! Krisztus Anyja,  aki a Szentlélek  fölkenése
   által a pap Messiásnak embertestet adtál, hogy üdvözítse a szegényeket  és
   a megtört  szívűeket;  őrizd  meg  szívedben  és  Egyházadban  a  papokat,
   Megváltónknak Anyja!
   Hitnek Anyja, aki elkísérted a  templomba az Emberfiát, hogy  beteljesítse
   az atyáknak adott ígéreteket; ajánld  az Atyának az ő dicsőségére  Fiadnak
   papjait, Szövetség Szent Szekrénye!
   II. János Pál pápa