[Evangelium] 2006-01-24

[evangelium at communio.hu]

   2006. január 24. - Kedd, Szalézi Szent Ferenc püspök és egyháztanító

   Egy alkalommal Jézust  fölkeresték anyja és  rokonai. De nem  mentek be  a
   házba, ahol  Jézus  tanított, hanem  hívatták  őt. Akik  körülötte  ültek,
   odaszóltak Jézusnak: "Anyád és rokonaid  kint vannak, és keresnek  téged."
   Jézus azonban így válaszolt: "Ki az  én anyám? Kik az én rokonaim?"  Aztán
   végighordozta tekintetét a körülötte ülőkön, és csak ennyit mondott: "Ezek
   az én anyám és rokonaim. Aki teljesíti Isten akaratát, az az én testvérem,
   nővérem és anyám!"
   Mk 3,31-35

   Elmélkedés:

   A mai  evangélium szerint  Jézus a  testvéri és  baráti kapcsolatok  körét
   kiszélesíti tanítványaira  is.  Mindenkit testvérének  tekint,  aki  hozzá
   csatlakozik és hisz benne, illetve aki az Atya akarata szerint él.
   Ki az  én  testvérem?  -  kérdezhetjük  mi  is.  A  válasznak  nem  szabad
   leszűkítőnek  lennie,   hanem   lehetőleg   mindenkit   testvérünknek   és
   barátunknak kell  tekintenünk.  Magyarországon  vasárnap  befejeződött  az
   ökumenikus imahét, de  a világegyházban  január 25-ig,  Szent Pál  apostol
   megtérésének ünnepéig  tart. Az  ökumenikus  közeledésnek pontosan  az  az
   alapja, hogy  a keresztény  felekezetek  tagjai egymásra,  mint  testvérre
   tekintenek. És  ha a  hit egysége  nem is  látszik megvalósulni  a  közeli
   jövőben, a szeretet egységét már ma is élhetjük.
   Jézus mindannyiunkat,  a katolikus  egyházhoz tartozókat,  reformátusokat,
   evangélikusokat,  és  a  többi  keresztény  vallási  közösség  tagjait  is
   testvérének tekint. Éljen bennünk is ugyanaz a szeretet, mint ami Jézusban
   volt,  aki   azért  imádkozott   hogy  tanítványai   "egyek  legyenek"   a
   szeretetben. (his)



   Imádság:

   Köszönöm Teremtőm, hogy embernek születhettem erre a világra, amely  telve
   van csodával. Köszönök minden új napot, minden új lehetőséget, köszönöm  a
   munkakedvet és  hogy mozogni  tudok,  hogy találkozhatom  más  emberekkel.
   Köszönöm az egyedüllétet  és a  pihenést, a  virradatot és  az alkonyt,  a
   nyílt horizontot.  Itt állok,  kezeim telve  vannak ajándékaiddal,  segíts
   nekem, hadd osszam meg önmagamat másokkal.
   B.G. Hallquist
   (Köszönet Mrázikné Lay Angelának, aki az imát küldte)