[Evangelium] 2006-01-07

[evangelium at communio.hu]

   2006. január 7. - Szombat

   Jézust -  nyilvános működése  kezdetén -  tanítványaival együtt  meghívták
   menyegzőre a galileai Kánába. Jézus anyja is ott volt.
   Amikor fogytán volt a  bor, Jézus anyja  megjegyezte: "Nincs több  boruk."
   Jézus azt  felelte: "Mit  akarsz tőlem,  asszony! Még  nem jött  el az  én
   órám." Erre anyja  szólt a  szolgáknak: "Tegyetek meg  mindent, amit  csak
   mond!" Állt ott  hat kőkorsó, a  zsidóknál szokásos tisztálkodás  céljára.
   Mindegyik két-három mérős volt. Jézus szólt a szolgáknak: "Töltsétek meg a
   korsókat vízzel!"  Meg is  töltötték azokat  színültig. Ekkor  azt  mondta
   nekik: "Most merítsetek belőle, és vigyétek oda a násznagynak." Odavitték.
   Amikor a násznagy megízlelte a borrá vált vizet, nem tudta, honnan való. A
   szolgák azonban, akik  a vizet  merítették, tudták. A  násznagy hívatta  a
   vőlegényt, s szemére  vetette: "Először mindenki  a jó bort  adja, s  csak
   amikor  már  megittasodtak,   akkor  az  alábbvalót.   Te  meg   mostanáig
   tartogattad a jó bort."
   Ezzel kezdte meg  csodajeleit Jézus a  galileai Kánában.  Kinyilatkoztatta
   dicsőségét, és tanítványai hittek benne.
   Jn 2,1-11

   Elmélkedés:

   Jézus nyilvános működésének kezdetéről számol be a mai evangéliumi részben
   János apostol.  A kánai  menyegzővel  kezdődik el  Jézus fellépése  a  nép
   előtt,  amikor  a  lakodalom  folyamán  csodát  tesz  és  a  vizet   borrá
   változtatja. A  csoda olyan  jel,  amely egyrészt  Jézus  természetfeletti
   hatalmát bizonyítja, másrészt hitet ébreszt tanítványaiban. Ez a  történet
   azt is  mutatja, hogy  a  csoda elsősorban  nem az  emberi  közbenjárásnak
   köszönhető, hanem Isten akaratának. Jézus akkor tesz csodát, amikor  eljön
   az Ő órája,  azaz akkor, amikor  ezt kívánja tőle  az Atya. A  közbenjárás
   természetesen mégsem felesleges, főleg nem abban a formában, amikor  Jézus
   anyjának, Máriának  a közbenjárását  kérjük imádságainkban.  Mária  szavai
   nekünk  is  szólnak:  "Tegyetek  meg  mindent,  amit  csak  mond!"   Jézus
   követésünk alapja a benne való hit és a neki való engedelmesség. (his)



   Imádság:

   Ima Szűz Máriához
   Szűz Mária égi Anyám,
   Ó hallgasd meg az én imám.
   Hozzád szólok, Benned bízva,
   Szomorúak nagy vigasza.
   Sok bánat a földi éltem,
   Segíts nekem elviselnem.
   Nyújtsd ki mennyből szent kezedet,
   Segítsd vinni keresztemet.
   Ha véget ér ez az élet,
   És ha jő a végítélet.
   Akkor vegyél oltalmadba,
   Vezess be az égi honba.
   Kérjed értem Szent Fiadat,
   Tudom jól, hogy Terád hallgat.
   Hogy majd az Ő Szent Nevében,
   Köszöntselek fönt az égen.
   Ö hallgassa meg kérésemet,
   Hogy dicsérjem Szent Nevedet.
   És fogadd el az én imám,
   Szűz Mária Édesanyám.
   Velem voltál jó Szűz Anyám,
   Fájdalmamban vigasztaltál.
   Megöleltél, s rám hajoltál,
   Éjjel-nappal erőt adtál.
   Te voltál a menedékem,
   Fájdalmamban segítségem.
   Ó, Szűz Anyám, állj mellettem,
   A kezemet ne engedd el.
   Kétségbe veszni ne hagyj,
   Szívembe békésséget adj,
   És ha eljön az az óra,
   Mikor indulok a nagy útra.
   Térden állva, leborulva,
   Szent nevedet magasztalva.
   Sóhajtom ki lelkemet,
   Ó, Szűz Anyám, hogy Veled legyek.
   (Köszönet Serendan Gretinek (Arad), aki az imát küldte)