[Evangelium] 2005-12-30
evangelium at communio.hu
evangelium at communio.hu
2005. Dec. 30., P, 05:10:02 CET
2005. december 30. - Péntek, A Szent Család: Jézus, Mária és József ünnepe
Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai, szülei
felvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr
törvénye előírja: "Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona." Ekkor
kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint, "egy pár gerlét vagy
két galambfiókát" tisztulási áldozatul bemutatnia.
És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű férfiú, egy igaz és istenfélő
ember, aki Izrael vigaszára várt, és a Szentlélek lakott benne. A
Szentlélek kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, amíg meg nem
látja az Úr Fölkentjét. A Lélek arra indította, hogy menjen a templomba,
amikor a gyermek Jézust odavitték szülei, hogy a törvény előírásai szerint
cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta Istent:
"Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, szavaid szerint békességben, mert
szemeim meglátták szabadításodat, melyet minden nemzet számára
készítettél, hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak, és
dicsőség népednek, Izraelnek."
Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott.
Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: "Lám,
e Gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az
ellentmondás jele lesz ő - még a te lelkedet is tőr járja át -, hogy
napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!"
Ott volt Anna prófétanő is, Fánuel leánya Áser törzséből. Idős volt már,
napjai előrehaladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd özvegyen
érte meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha, böjtölve
és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is odament,
dicsőítette Istent, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik Jeruzsálem
megváltására vártak. Miután az Úr törvénye szerint elvégeztek mindent,
visszatértek városukba, a galileai Názáretbe. A gyermek pedig növekedett
és erősödött; eltelt bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.
Lk 2,22-40
Elmélkedés:
Az Egyház a családok szolgálatában
Az egyházi év során a Karácsonyt követő első vasárnapon a Szent Család
vasárnapját ünnepeljük. Ez az első vasárnap "idén már a jövő évre esik",
egészen pontosan január elsejére, amikor Szűz Mária Istenanyaságát
ünnepeljük. Emiatt a Szent Család ünnepe átkerült a mai napra. A mai ünnep
jó alkalom arra, hogy Egyházunk családok felé megnyilvánuló szolgálatáról
elmélkedjünk.
II. János Pál pápa három évvel megválasztása után 1981-ben Familiaris
consortio (A családi közösség) címmel apostoli buzdítást adott ki,
amelyben a keresztény családok feladatáról tanított a mai világban.
Ezekkel a szavakkal kezdte írását: "A családi közösséget korunkban minden
más intézménynél jobban körülveszik a társadalom és az emberi kultúra
sokféle, mélyreható és gyors változásai. Mindezen körülmények ellenére sok
család hűséges marad azokhoz az értékekhez, amelyek a család intézményének
alapját alkotják. Mások ellenben elbizonytalanodtak; tanácstalanok
kötelező feladataikkal szemben, s kételkednek vagy teljesen tudatlanok a
házastársi és családi élet igazságának és végső tartalmának ügyében. Ismét
mások az igazságtalan körülmények hatása alatt nem tudják megvédeni
alapvető jogaikat.
Az Egyház tudatában van annak, hogy a házasság és a család az emberi nem
legdrágább értékeinek egyike, ezért üzenetét és segítséget mindenkihez el
akarja juttatni. Azokhoz is, akik már fölismerték a házasság és a család
erejét és értékét, ezért hűségben akarnak élni, de azokhoz is, akik félve
s bizonytalankodva keresik az igazságot; s végül azokhoz is, akik
különféle akadályok miatt nem képesek valóra váltani családra vonatkozó
elhatározásukat. Az Egyház késznek mutatkozik arra, hogy szolgálatára
legyen mindazoknak, akik gondjuknak tekintik a házasság és a család
sorsát." (Familiaris consortio 1.)
Azóta 25 esztendő telt el, de azt látjuk, hogy ez a helyzetleírás a világ
és a társadalom gyors változásáról és annak a családokra gyakorolt
hatásáról semmit sem változott. Napjainkban is pontosan ugyanazokkal a
problémákkal kell szembenéznie a családoknak, mint korábban sőt, inkább
csak sokasodtak ezek a gondok, amely azt a feladatot rója az egyházra,
hogy még inkább kötelezze el magát a családok szolgálatára és jogaik
védelmére. Az Egyház feladatait e területet szinte a végtelenségig
sorolhatnánk, most mégis csak három konkrét feladatot nevezzünk meg.
Egyházunk elsődleges feladata, hogy a mai családokhoz eljuttassa Jézus
evangéliumát, mint olyan biztos értékrendet, amely segítséget nyújt abban,
hogy a mai változó világ nehéz körülményei között is Istenhez igazítsák
életüket. Az evangéliumi értékrend ugyanis - sok mai felfogással szemben,
amelyek lealacsonyítják az embert - az emberi személy méltóságára épül, s
mindig az ember érdekeit nézi és mindenkinek a szabadságát védi. Az
elbizonytalanodó és kereső családok számára az evangélium az a biztos
tanítás, amelyre jövőjüket építhetik.
Az Egyház második, igen fontos küldetése az, hogy a fiataloknak megtanítsa
a keresztény család feladatait és felkészítse őket a családi életre, annak
örömeire és nehézségeire. Különösen is fontos ez azoknak a fiataloknak az
esetében, akik olyan családban nőttek fel, amelyben nem egy ideális
családi életet tapasztaltak meg, hiszen ők sokszor még elképzelni sem
tudják, milyen egy valóban boldog család élete. Meg kell tanítani őket a
szeretetben való folyamatos növekedésre, a szülői felelősségre, a
gyermeknevelésre és a mindennapi problémák megoldására. Arra kell nevelni
őket, hogy bekapcsolódjanak az egyházi közösség nagyobb családjának
életébe.
Az Egyház harmadik feladata, hogy nagy szeretettel ajánlja fel segítségét
mindazoknak, akik válságos helyzetbe kerültek. Gondoljunk itt az
elváltakra, a gyermeküket egyedül nevelő szülőkre, a csonka családban vagy
a család nélkül felnövő gyermekekre. De említhetjük azokat is, akik csak
polgári házasságban élnek vagy a házasság nélküli együttélést választják.
Az egyházi segítségnyújtásnak arra kell irányulnia, hogy senki ne érezze
azt, hogy a családi élet válságában magára van hagyatva. Különösen nagy
felelősség és feladat hárul e tekintetben azokra a boldog keresztény
családokra, amelyek példaként szolgálhatnak másoknak.
Végezetül meg kell említenünk azt, hogy ennek a szolgálatnak és
segítségnyújtásnak a felajánlása hiábavaló volna, ha a családok, a szülük,
a nagyszülők, a gyermekek és a fiatalok, de fáként a gondokkal küzdők
visszautasítanák ezt. Ezért arra bátorítom a családokat, hogy fogadják el
azt a szolgálatot, amikor az Egyház Krisztus evangéliumát közvetíti
feléjük! A házasság előtt álló fiatalok éljenek a házasságra való
felkészítés lehetőségeivel, amelyeket számukra az egyház felkínál! A
válságban lévők pedig forduljanak bizalommal segítségért az egyházi
közösségekhez, akik ne tagadják meg soha ezt a segítségnyújtást!
Ma, a Szent Család ünnepén és az előttünk álló év minden napján kérjük
Jézus, Mária és József oltalmát családjaink életére és jövőjére, hogy a
keresztény családok hitelesen tudjanak tanúságot tenni a az igazi családi
értékekről és azok adományozójáról, Jézus Krisztusról! (his)
Imádság:
Krisztus, aki ugyanaz "tegnap, ma és mindörökké", legyen velünk, amikor
térdet hajtunk az Atya előtt, akitől minden atyaság és anyaság, és minden
emberi család származik. Ajánljunk fel Krisztussal együtt a szeretet
tanúságtételét, amellyel Krisztus mindvégig szeretett minket. Az Atya
áldása és a Szentlélek kegyelme áradjon családjainkra Krisztusban és az
szeretete által.
More information about the Evangelium
mailing list