[Evangelium] 2005-11-18

[evangelium at communio.hu]

   2005. november 18. - Péntek, A Szent Péter- és Szent Pál-bazilikák
   felszentelése

   Amikor Jézus  Jeruzsálemben tartózkodott,  bement a  templomba, és  kiűzte
   onnan a kereskedőket. Ezt mondta nekik: "Írva van: Az én házam az  imádság
   háza. Ti pedig rablóbarlanggá tettétek."  Ott tanított azután mindennap  a
   templomban. A főpapok, az írástudók és a nép vezetői az életére törtek. De
   nem tudták eldönteni,  hogy mit tegyenek  vele, mert az  egész nép  odaadó
   figyelemmel hallgatta (tanítását).
   Lk 19,45-48

   Elmélkedés:

   A  kereskedők  kiűzésével  Jézus  olyan  határozottsággal  tesz  rendet  a
   jeruzsálemi templomban, majd olyan magabiztosan kezd el ott tanítani, mint
   aki otthon van,  és saját házából  kergetné ki a  tolvajokat. És  valóban,
   erről is van szó,  hiszen a szentírástudósok  értelmezése szerint ezzel  a
   cselekedetével  Jézus  mintegy  birtokba  veszi  a  templomot,  amely   az
   ószövetségben az  Isten lakóhelye,  egyes szövegek  szerint Isten  nevének
   vagy Isten dicsőségének  a háza.  János evangéliuma  szerint a  jelenetben
   Jézus kifejezetten az  ő Atyja  házának nevezi a  templomot: "Ne  tegyétek
   Atyám házát  vásárcsarnokká!"  (Jn  2,16). Jézus  tehát  hazatér  Atyjának
   házába  és  birtokba  veszi  a  templomot,  hogy  az  -  eredeti  céljának
   megfelelően -  újra az  imádság,  az istentisztelet  és az  Istennel  való
   találkozás helye legyen.
   A nagy római  bazilikákban, egyházmegyénk  székesegyházában, városaink  és
   falvaink kisebb-nagyobb templomaiban és az út menti kápolnákban  mindenütt
   otthon érezhetjük magukat,  mert mind  az imádság házai,  az Atyával  való
   találkozás helyei, számos istenélmény néma  tanúi. Ne a turisták  szemével
   nézzük a templomot,  amely sokszor  csak az építészeti  megoldásokat és  a
   szép díszítéseket  veszi  észre!  Próbálj  úgy  betérni,  hogy  találkozni
   szeretnél a ház  urával! Lépj be  az Isten házába  és érezd magad  otthon!
   (his)



   Imádság:

   Péter, jó pásztor, halld meg esdeklő szavunk,
   bűneink láncát oldozd meg, hisz Jézusunk
   rád bízta egykor a mennyország kulcsait:
   szavaddal nyithatsz, zárhatsz eget, poklot is.

   Dicső tanítónk, Szent Pál, adj intelmeket,
   hogy lelkünk bátran törjön ég felé veled,
   míg az egésznek birtokába nem jutunk,
   levetve mindazt, amik rész szerint vagyunk.

   Örök dicsőség, Szentháromság, teneked,
   örömujjongás, hatalom és tisztelet!
   Te legfőbb Egység, a te erőd végtelen,
   most és örökké te uralkodsz mindenen. Ámen.