[Evangelium] 2005-11-14

[evangelium at communio.hu]

   2005. november 14. - Hétfő

   Amikor Jeruzsálembe  menet  Jézus  Jerikó városához  közeledett,  egy  vak
   koldus ült az út szélén. Amint  ez meghallotta, hogy sokan vonulnak  arra,
   megkérdezte,  mi  történik.  Mondták  neki,  hogy  a  názáreti  Jézus  jön
   errefelé. Erre  kiáltozni kezdett:  "Jézus, Dávid  fia könyörülj  rajtam!"
   Akik  elöl  mentek,  csitították,  hogy  hallgasson.  De  ő  annál  jobban
   kiáltotta: "Dávid fia, könyörülj rajtam!"  Jézus ekkor megállt, és  szólt,
   hogy vezessék hozzá. Amikor odaért,  megkérdezte: "Mit akarsz, mit  tegyek
   veled?" A  vak könyörgött:  "Uram, hogy  lássak!" Jézus  így szólt  hozzá:
   "Láss!  Hited   meggyógyított   téged."  Azonnal   visszanyerte   látását.
   Dicsőítette Istent,  és követte  őt. Ennek  láttára az  egész nép  áldotta
   Istent.
   Lk 18,35-43

   Elmélkedés:

   Nagy városokban  sokszor  látni  koldusokat, akik  forgalmas  helyeken  az
   emberek  jóindulatára  számítva   kéregetnek.  A  legtöbbjük   beletörődik
   élethelyzetébe, s évek múlva is ugyanezt végzi, s nem is tudja elképzelni,
   hogy másképpen  is élhetne.  Az evangéliumban  szereplő embert  a  vaksága
   kényszerítette a koldulásra. Ez a szerencsétlen ember pontosan tudja, hogy
   nem a koldussors, hanem a vakság  az ő igazi problémája. Ez a  bölcsessége
   indítja őt arra,  hogy a  legnagyobb bajára, a  vakságára kérjen  gyógyírt
   Jézustól.
   Néha azt  érezhetjük,  hogy  "vak  koldusként"  élünk,  bezárva  a  magunk
   világába, csukott szemekkel, fülekkel, szívvel. De mi az igazi  problémánk
   - tesszük  fel  a kérdést.  A  bölcs  tudja, hogy  életében  a  legnagyobb
   kényszerítő erő a bűn, amely önmaga felé fordítja az embert, s amely lelki
   szemei elől eltakarja a megbocsátó Istent. Jézus, aki meg tud  szabadítani
   minket a bűntől, időnként  betér a mi utcánkba  is. Ismerjük fel,  halljuk
   meg  közeledését,  és   kérjük  tőle   bűneink  eltörlését   és  a   lelki
   újjászületést! (his)



   Imádság:

   Maradj velünk, Uram!

   Maradj velünk,  Uram,  mert  szükséges,  hogy  velünk  légy,  hogy  el  ne
   feledjünk. Tudod, hogy milyen könnyen elfordulunk Tőled.
   Maradj velünk, Uram,  mert gyengék  vagyunk, szükségünk van  a Te  erődre,
   hogy el ne essünk annyiszor.
   Maradj velünk, Uram,  mert Te  vagy a mi  életünk, és  nélküled csökken  a
   buzgóságunk.
   Maradj velünk,  Uram,  mert  Te  vagy  a  mi  világosságunk,  és  nélküled
   sötétségben vagyunk.
   Maradj velünk, Uram, hogy megmutasd a Te akaratodat.
   Maradj velünk, Uram, hogy halljuk a Te hangodat és kövessünk Téged.
   Maradj velünk, Uram, mert szeretni akarunk, és mindig Veled akarunk lenni.
   Pio atya nyomán