[Evangelium] 2005-10-20

[evangelium at communio.hu]

   2005. október 20. - Csütörtök

   Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Azért jöttem, hogy  tüzet
   gyújtsak  a  földön.  Mi  mást   akarnék,  mint  hogy  lángra   lobbanjon!
   Keresztséggel   kell   megkereszteltetnem.   Mennyire   várom,   hogy   ez
   beteljesedjék! Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békét hozzak a  földre?
   Mondom nektek,  nem azt,  hanem szakadást.  Ezentúl, ha  öten lesznek  egy
   házban, megoszlanak  egymás  között: három  kettő  ellen, és  kettő  három
   ellen. Szembekerül apa a fiával és fiú az apjával, anya a lányával és lány
   az anyjával, anyós a menyével és meny az anyósával."
   Lk 12,49-53

   Elmélkedés:

   Jól ismert számunkra a  jelenet, amikor Isten egy  lángoló, de el nem  égő
   csipkebokorban jelenik meg Mózesnek. Amikor Mózes a bokorhoz közeledik, az
   isteni hang tudtára adja, hogy addig nem szabad közelítenie, amíg meg  nem
   tisztul (Kiv  3,2-6). Az  embert vonzó,  de ugyanakkor  félelmetes  tűzben
   megjelenő Isten magához hívja azt, akit kiválaszt, hogy tisztává tegye őt,
   mielőtt felfedné számára önmagát.
   Azért  jöttem,  hogy  tüzet  gyújtsak  a  földön  -  mondja  Jézus  a  mai
   evangéliumban.  Az  Isten  iránti   szeretet  tüzét  akarja   meggyújtani,
   felszítani bennünk,  hogy  ez a  tűz  minket is  megtisztítson.  Ez  jelzi
   számunkra, hogy Isten minket is kiválasztott, nekünk is fel szeretné fedni
   önmagát, hogy megismerjük szeretetét. Istent azonban nem mindenki  fogadja
   el, nem mindenki akarja megismerni. Vannak, akik elutasítják. Ez okozza  a
   szakadásokat az  emberek között,  sőt olykor  még a  családokon belül  is.
   (his)



   Imádság:

   Kérjük a szeretet  Istenét, aki azért  jött, hogy tüzet  hozzon a  földre:
   gyújtsa meg ezt a  tüzet szívünkben! Kérjük  a vigasztaló Lelket,  lehelje
   belénk azt a szeretetet, amely sohase mondja: Elég!
   Contardo Ferrini