[Evangelium] 2005-10-11

[evangelium at communio.hu]

   2005. október 11. - Kedd, Boldog XXIII. János pápa

   Egyik beszéde alkalmával meghívta Jézust egy farizeus, hogy étkezzék nála.
   Ő el is ment, és asztalhoz telepedett. Amikor a farizeus látta, hogy Jézus
   étkezés előtt nem mosott kezet, megütközött  rajta. Az Úr ekkor így  szólt
   hozzá: "Ti, farizeusok, tisztán tartjátok ugyan a pohár és a tál külsejét,
   de belül tele vagytok  rablással és gonoszsággal.  Esztelenek! Hát nem  az
   alkotta a belsőt, aki a külsőt is? Adjátok inkább oda a rászorulóknak azt,
   amitek van, és akkor majd mindjárt tiszták lesztek egészen!"
   Lk 11,37-41

   Elmélkedés:

   Jézus farizeusokkal  való  találkozásai  és  beszélgetései  újra  és  újra
   világossá  teszik  számunkra,  hogy  a  különféle  törvények  és   vallási
   előírások megtartása  nem  elegendő.  Nem az  edények  tisztaságával  kell
   elsősorban törődni, ha nem a  szív tisztaságával. Az erkölcsi  tisztaságot
   nem a szabályok aprólékos betartása biztosítja, hanem a szívünk  szándéka.
   Az ember egyik szívből jövő  jócselekedete az adakozás, amely az  erkölcsi
   élet lényegéhez tartozik.  Akinek van  valamije, annak meg  kell a  javait
   osztania a  nélkülözőkkel. Az  adakozással Istent  jóságát utánozzuk,  aki
   önmagát adta  nekünk.  Az  adományozás és  felebarátaink  megsegítése  azt
   jelzi, hogy az isteni irgalom ma is jelen van a világban. (his)



   Imádság:

   Mennyei Atyám!

   Hálát adok  Neked  az  egészséges  pihenésért,  amellyel  megajándékoztál.
   Újraébredt lelkem legyen egészen a tiéd!
   Ezen a  napon  úgy  akarok  járni-kelni, mint  te:  mindenütt  jót  akarok
   cselekedni. Minden embert,  aki csak találkozik  velem, úgy fogadok,  mint
   akit Te küldtél  hozzám. Ő a  testvért lássa bennem,  az én szavaimból  és
   tetteimből pedig a krisztusi szeretet sugározzék reá.
   Senki ne  távozzék tőlem  anélkül, hogy  legalább egy  jó szót  ne  kapott
   volna.
   Add, hogy magamat elfelejtsem, és bele tudjam élni magam mások helyzetébe.
   Add, hogy sohase veszítsem el önuralmamat és ne legyek barátságtalan  vagy
   sértő.
   Add meg, hogy mindig  megnyerő modorú legyek,  ésa éljen bennem  szikrányi
   humor,m hiszen erre olyan nagy szükség van a szomorú világban.
   Végül add meg,  hogy mindenkit legalább  parányit vezessek közelebb  Szent
   Fiadhoz a Szűzanya által. Ámen.
   (XXIII. János pápa)