[Evangelium] 2005-10-06

[evangelium at communio.hu]

   2005. október 6. - Csütörtök

   Jézus  egy  alkalommal  így  beszélt  tanítványainak:  "Tegyük  fel,  hogy
   valamelyiteknek van egy barátja, aki éjfélkor bekopog hozzá és ezt mondja:
   Barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret! Útról érkezett egy vendégem,  s
   nincs mivel megkínálnom. De az kiszól: Ne zavarj engem! Az ajtó már be van
   zárva, én is, gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok fölkelni, hogy adjak
   neked. Mondom nektek: Ha  nem is kelne fel,  hogy adjon neki  barátságból,
   erőszakossága miatt mégis  fölkel, és ad  neki annyit, amennyire  szüksége
   van.  Mondom  tehát  nektek:  Kérjetek  és  adnak  nektek,  keressetek  és
   találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki kér,  kap,
   aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Van-e köztetek olyan
   apa, aki követ ad fiának, mikor az  kenyeret kér tőle? Vagy ha halat  kér,
   akkor hal helyett  tán kígyót  ad neki? Vagy  ha tojást  kér, akkor  talán
   skorpiót nyújt neki? Ha  tehát ti, bár gonoszak  vagytok, tudtok jót  adni
   gyermekeiteknek, mennyivel  inkább  adja  mennyei  Atyátok  a  Szentlelket
   azoknak, akik kérik tőle."
   Lk 11,5-13

   Elmélkedés:

   Kérjetek és adnak nektek mondja  Jézus a mai evangéliumban, de  elsősorban
   nem az anyagi  javakra gondol,  hanem - ahogyan  az a  későbbiekben ki  is
   derül - a  lelkiekre. A  keresztény ima  egyik formája  a kérés,  amelyben
   Istenhez fordulunk, s elismerjük, hogy segítségére várunk. Ha őszintén  ki
   tudjuk mondani,  hogy  mindig  az  ő akarata  legyen  meg  és  ha  hiszünk
   abban,hogy Isten mindig a javunkat  akarja, akkor észrevehetjük, hogy  jól
   tudja, mire van szükségünk lelkünk épülése érdekében. Isten mindig  többet
   ad  nekünk,  mint,  amit  mi  kérünk  tőle.  A  legértékesebbet   szeretné
   mindannyiunknak megadni:  az  üdvösséget.  Kérjük imáinkban  a  magunk  és
   szeretteink számára,  hogy elnyerjük  az  üdvösséget. Ez  a  legértékesebb
   kérés mindenki számára. (his)



   Imádság:

   Adj,   Uram,   azoknak,   akiket   vezéreinkül   rendeltél,   hivatásukban
   bölcsességet, balsorsban  bátorságot,  a  szerencsében  mérsékletet,  hogy
   végzéseid útján haladjanak.
   Te  jelöld  ki,   Uram,  táboraink  határát,   vedd  körül   irgalmasságod
   köntösével, óvd  meg  az  ellenségnek  cseleitől, s  űzd  el  az  álmot  a
   virrasztók szeméről,  nehogy  készületlenül találtassunk.  A  Te  angyalod
   legyen őrünk és vezetőnk a csatában, aki szétszórja a fegyverek golyóit, s
   amint Izraelt  szárazon vitte  át  a tengeren,  vezessen át  bennünket  is
   sértetlenül ellenségeink tömegén.
   Add, végül, Urunk, legkedvesebb  Atyánk, hogy felvétetvén néped  kebelébe,
   rendelésed útjáról  le ne  térjünk,  hanem igazságtételeid  őreivé  lévén,
   utunk  nyugalomban   és  békességben   vezessen  Tehozzád,   ki   végtelen
   kegyelmednél fogva  azt akartad,  hogy  kiszabaduljunk a  szolgaságból  és
   megváltassunk. A mi  Urunk, Jézus  Krisztus által,  ki a  Szentháromságban
   veled él és uralkodik, mindörökkön-örökké. Ámen.
   (II. Rákóczi Ferenc)