[Evangelium] 2005-09-08

[evangelium at communio.hu]

   2005. szeptember 8. - Csütörtök, Szűz Mária születése (Kisboldogasszony)

   Jézus  Krisztus  születése  így   történt:  Anyja,  Mária,  jegyese   volt
   Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket
   fogant méhében  a Szentlélektől.  A  férje, József  igaz ember  volt,  nem
   akarta őt megszégyeníteni,  ezért úgy határozott,  hogy titokban  bocsátja
   el. Míg ezen  töprengett, megjelent  neki álmában  az Úr  angyala, és  így
   szólt: ,József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert
   a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit  Jézusnak
   nevezel, mert ő váltja meg a népét bűneitől." Mindez pedig azért  történt,
   hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott:
   Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül,
   és az Emmánuel nevet adják neki,
   ami azt jelenti: "Velünk az Isten."
   Mt 1,18-23

   Elmélkedés:

   Az  evangéliumokban   Jézus   gyermekség-történetei   sokban   különböznek
   (Jánosnál  nincs  is).  Márk   nem  tulajdonít  nagy  jelentőséget   Mária
   személyének, Máté  inkább  Szent  József  szemszögéből  mutatja  be  Jézus
   születését és gyermekkorát, de  Lukács kifejezetten Szűz Mária  oldaláról.
   Mindegyikben természetesen a gyermek Jézus áll a középpontban.
   Ha kifejezetten  Mária  magatartását nézzük,  észrevesszük,  hogy  egészen
   passzív. Beleegyezik Isten akaratába, hozzájárul, hogy Szentlélek hatására
   megfoganjon méhében Jézus,  és engedi,  hogy József  irányítsa sorsát,  de
   tulajdonképpen sohasem ő a kezdeményező.
   Aki átengedi  a  kezdeményezést és  odaadja  életét Istennek,  azzal  nagy
   dolgok fognak történni életében. (his)



   Imádság:

   Világ Úrnője, Mária,
   mennynek Királyné Asszonya,tenger tündöklő csillaga,
   csodálatos Szűz és Anya!
   Jelenj meg, kedves kisleány,
   rügyezz ki, gyenge rózsaág,
   nemes virágot hajts nekünk,
   Krisztust, ki ember s Istenünk.

   Ma ünnepeljük, hogy közénk
   születtél, és emlékezünk,
   hogy mily dicső törzsről fakadsz,
   s úgy jössz világra, mint a fény.

   Teáltalad mi, földiek,
   így lettünk egyben égiek;
   nemes békédre békülünk
   bár nem fogjuk fel titkodat.

   Magasztalják a századok
   a háromságos Ég Urát,
   ki ily nagy névre méltatott:
   Egyházunk boldog Anyja vagy! Ámen.