[Evangelium] 2005-08-31

[evangelium at communio.hu]

   2005. augusztus 31. - Szerda

   Kafarnaumi tartózkodása  idején Jézus  a zsinagógából  jövet betért  Simon
   (Péter) házába.  Simon  anyósa  éppen magas  lázban  szenvedett.  Mindjárt
   szóltak is neki  az érdekében.  Jézus a  beteg fölé  hajolt, parancsolt  a
   láznak, és a  láz megszűnt. A  beteg azonnal fölkelt,  és szolgált  nekik.
   Napnyugtakor mindnyájan  odavitték Jézushoz  a betegeket,  akik  különféle
   bajokban szenvedtek. Mindegyikre  rátette kezét,  és meggyógyította  őket.
   Sokakból gonosz lelkek  mentek ki, és  ezt kiáltozták: "Te  vagy az  Isten
   Fia!" Jézus azonban  rájuk parancsolt, és  nem engedte, hogy  beszéljenek;
   azok ugyanis tudták, hogy  ő a Krisztus.  Amikor megvirradt, Jézus  kiment
   egy magányos  helyre; a  népsokaság  pedig keresésére  indult, és  meg  is
   találta.  Tartóztatták,  hogy  ne  menjen  el  tőlük.  Jézus  azonban  így
   válaszolt:  "Más   városoknak   is   hirdetnem   kell   Isten   országának
   evangéliumát, mert ez  a küldetésem." Azután  folytatta tanítását  Galilea
   zsinagógáiban.
   Lk 4,38-44

   Elmélkedés:

   Jézus fáradhatatlanul  járja a  falvakat, arra  sincs szinte  ideje,  hogy
   egyedül imádkozzon.  Gyógyítja  a hozzá  érkező  betegeket és  hirdeti  az
   evangéliumot.  Ahová  Jézus  belép,  ott  megváltozik  az  emberek  élete.
   Ragaszkodnak  hozzá,  nem  akarják   továbbengedni,  mert  szükségük   van
   közelségére, hallani akarják szavát.
   Az én életem is  megváltozik, ha beengedem életembe,  és már nem  magammal
   foglalkozok, hanem az Ő szándékait keresem. Ha nem magamat keresem, amikor
   imádkozom, hanem  valóban Hozzá  fordulok, és  nem a  magamét  mondogatom,
   hanem az Ő szavaira figyelek. (his)



   Imádság:

   Hála neked, emberek Teremtő és Megváltó Istene, aki hogy fényességedet  az
   egész világ előtt  kinyilvánítsd, nagy  lakomát rendeztél,  amelyen nem  a
   jövendők-jele bárányt,  hanem saját  testedet  és véredet  szolgáltad  föl
   eledelül,    s    szent    asztaltársaságoddal    minden    hívő    embert
   megörvendeztettél.
   Kempis Tamás