[Evangelium] 2005-08-15

[evangelium at communio.hu]

   2005. augusztus 15. - Hétfő, Szűz Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony)

   Azokban a napokban Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik  városába
   sietett. Belépett  Zakariás  házába,  és  köszöntötte  Erzsébetet.  Amikor
   Erzsébet meghallotta Mária köszöntését,  szíve alatt megmozdult a  magzat,
   és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: "Áldott
   vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De  hogyan
   lehet az, hogy Uramnak anyja látogat  el hozzám? Mert íme, amikor  fülembe
   csendült köszöntésed  szava, örvendezve  felujjongott méhemben  a  magzat!
   Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!"
   Mária megszólalt:
   "Magasztalja lelkem az Urat,
   és szívem ujjong megváltó Istenemben!
   Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát,
   lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék.
   Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő neve!
   Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt.
   Nagyszerű dolgot tett karja ereje,
   széjjelszórta mind a gőgös szívűeket.
   Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat,
   és felmagasztalta az alázatosakat.
   Az éhezőket elhalmozta minden jóval,
   de a gazdagokat elküldte üres kézzel.
   Felkarolta gyermekét, Izraelt,
   megemlékezve irgalmasságáról,
   amint atyáinknak megígérte:
   Ábrahámnak és utódainak mindörökre!"
   Mária ott  maradt  még  körülbelül három  hónapig,  azután  visszatért  az
   otthonába.
   Lk 1,39-56

   Elmélkedés:

   Édesanyánk a mennyben
   Ma, Nagyboldogasszony  napján  Szűz  Mária  mennybevételét  ünnepeljük.  A
   mennybevétel   hittételét   XII.   Piusz   pápa   1950.   november   1-jei
   Muneficentissimus Deus kezdetű bullája a következőképpen fogalmazza meg: A
   szeplőtelen, mindenkor szűz Istenanya Mária, földi életpályája  befejezése
   után testestől,  lelkestől felvétetett  a mennyország  dicsőségébe.  Jézus
   anyja  tehát  eljutott  az   üdvösségre  amelyet  Isten  minden   embernek
   készített, és amely mindannyiunk végső  célja. Hogy követni tudjuk  Máriát
   az életszentség  útján, elmélkedjünk  ma  róla, de  most ne  elsősorban  a
   hittételek  alapján,  hanem   vegyük  szemügyre  a   szentírást,  s   arra
   figyeljünk,   hogy   milyen   Mária-kép   bontakozik   ki   előttünk    az
   evangéliumokból.

   Szent Márkot valójában nem érdekli  Mária személye, hiszen nagyon  keveset
   olvashatunk róla. De  túlzásnak és igaztalannak  kell azt tartanunk,  hogy
   evangéliumát bizonyos  korokban  egyesek  Mária  ellenesnek  nevezték.  Ne
   feledjük, hogy időrendben Márké az  első evangélium, tehát ő tesz  először
   kísérletet arra,  hogy írásban  összefoglalja Jézus  életét, beszédeit  és
   csodáit, éppen  ezért természetes  az,  hogy elsősorban  Jézus  személyére
   összpontosít, s Máriának kevesebb  szerep jut. Ha mást  nem is, de  annyit
   mindenképpen megtanulhatunk ebből, hogy Mária-tiszteletünk nem  emelkedhet
   Krisztus-tiszteletünk fölé.

   Szent  Máté   evangéliumában   elsősorban   Jézus   gyermekségtörténetében
   találkozunk Szűz Mária  személyével. A szövegekben  azonban feltűnő,  hogy
   inkább Szent József szemszögéből látjuk az eseményeket, ő a cselekvő,  aki
   végrehajtja az  álmában  kapott  utasításokat.  Mária  ezzel  szemben  nem
   kezdeményező, hanem inkább passzív marad. Engedi, hogy történjenek vele az
   események. De természetesen  nem csak Józsefnek  engedelmeskedik, hanem  a
   Szentléleknek is,  akinek  hatására  élet fogan  benne.  Ebből  padig  azt
   tanulhatjuk meg, hogy  Isten azokkal tud  nagy dolgokat véghezvinni,  akik
   nem ragadják magukhoz a kezdeményező  szerepet, hanem engedik, hogy  Isten
   irányítsa életüket.

   Szent Lukács evangéliumát olvasva  kifejezetten Mária oldaláról  láthatjuk
   Jézus gyermekségtörténetét. Jézus  születésének hírüladása Názáretben  (Lk
   1,26-38), Mária látogatása  Erzsébetnél (Lk  1,39-56), Jézus  születésének
   elbeszélése (Lk 2,1-20),  Jézus bemutatása a  templomban (Lk2,21-40) és  a
   tizenkét éves Jézus megtalálása a templomban (Lk 2,41-52) mind-mind  olyan
   leírások, amelyekbe Mária,  az Anya szemszögéből  nyerünk bepillantást.  A
   Lukács szerinti evangéliumban megismerhetjük  az Isten szavára figyelő  és
   az Isten  akaratára igent  mondó Máriát,  aki csodálkozását  és  félelmeit
   legyőzve ajánlja  fel  szolgálatát. Keresztény  életünkben  Mária  példája
   szerint nekünk is szüntelenül oda kell figyelnünk Isten útmutatásaira,  és
   fel kell ajánlanunk egész életünket Isten szolgálatára.

   A negyedik  evangéliumban,  amelyet  Szent János  írt,  teológia  tanítást
   olvashatunk  Jézus  megtestesüléséről,  tehát  itt  nincs  a  másik  három
   evangéliuméhoz hasonló leírás Jézus születéséről, ezért máshol találkozunk
   Mária személyével. Számunkra a kánai  menyegző története (Jn 2,1-11) és  a
   kereszt tövében álló Máriáról és Szent Jánosról szóló beszámoló a  fontos,
   mindkettő csak János evangéliumában szerepel.
   A kánai menyegző története, amelyen Jézus első csodája történt, jól ismert
   számunkra. A  lakodalomban Mária  észreveszi, hogy  fogytán van  a bor  és
   Jézus segítségét kéri,  majd a  szolgáknak azt mondja,  hogy tegyenek  meg
   mindent, amit  Jézus mond.  Jézus kérésére  az üres  kőkorsókat a  szolgák
   vízzel  töltik  meg,  s  Jézus  ezt  a  vizet  borrá  változtatja.   Mária
   közbenjárásának szép  példája  a  történet.  Jézus Anyja,  aki  a  mi  égi
   édesanyánk, figyeli életünket és küzdelmeinket, észreveszi gondjainkat, és
   szívesen fordul Szent Fiához, Jézushoz, hogy segítséget kérjen  számunkra.
   Mindenkor számíthatunk Szűz  Mária anyai  pártfogására és  közbenjárására,
   aki tőlünk is azt  kéri, hogy üdvösségünk érdekében  tegyük meg azt,  amit
   Jézus elvár tőlünk.
   A másik történet szerint  Jézus keresztje alatt ott  állt Mária, több  más
   asszony  és  a  szeretet  tanítvány,  János.  Jézus  így  szólt  anyjához:
   "Asszony, íme, a te fiad!". Majd Jánoshoz fordult: "Íme, a te anyád!" Ez a
   Jézus akarata  szerinti anyai-fiúi  szeretetkapcsolat  nem csak  Mária  és
   Jézus között  jön  létre, hanem  Mária  és miközöttünk  is,  akik  szintén
   Krisztus tanítványai vagyunk. Bennünket és a mi életünket is Anyjára bízza
   Jézus, hogy bármikor gyermeki szeretettel fordulhassunk égi édesanyánkhoz!
   Kövessük hitében  és szeretetében  Máriát, aki  felvétetett a  mennyország
   dicsőségébe, ahol közbenjár értünk, hogy mi is eljussunk Fia Országába, az
   örök üdvösségre! (his)



   Imádság:

   Napba öltöztél, legragyogóbb szép Szűz,
   kétszer hat csillag koronádnak éke,
   lábad alá hull zsámolyul a hold is,
   égi Királynőnk!

   Bűnt, halált, poklot letiport erényed,
   Szent Fiad mellett ülsz mint közbenjárónk,
   téged az ég s föld Királynőjének vall
   s zengi hatalmad.

   Szent hitünk buzgó követőit védd meg,
   a tévelygőket hozd vissza a nyájba,
   s mind, kiket elföd a halálos éj még,
   hozd ki a fényre!

   Kérd Istent értünk, bűnösökért, Szent Szűz,
   sírva könyörgünk, adj erőt, segíts meg,
   bármi veszélyben biztató reményként
   csak te ragyogsz fel.

   Áldjuk örökké a Szentháromságot,
   ő adta néked koronádat, szép Szűz,
   ő tett meg téged a mi Királynőnkké
   s Édesanyánkká. Ámen.