[Evangelium] 2005-08-13

[evangelium at communio.hu]

   2005. augusztus 13. - Szombat, Boldog XI. Ince pápa

   Egyszer gyermekeket vittek Jézushoz, hogy tegye rájuk kezét, és imádkozzék
   fölöttük. A  tanítványok  elutasították  őket. Jézus  azonban  így  szólt:
   "Hagyjátok csak a gyermekeket, és ne akadályozzátok meg őket, hogy  hozzám
   jöjjenek, mert ilyeneké a mennyek országa!" Azzal rájuk tette kezét,  majd
   továbbindult.
   Mt 19,13-15

   Elmélkedés:

   Jézus ráteszi  kezét  a gyermekekre  -  olvassuk az  evangéliumban.  Ez  a
   mozdulat  azonban  nem  a  csodákból  jól  ismert  kézrátétel,  amikor  az
   érintésre megszűnnek  a  betegségek.  Itt  egy  áldásról  van  szó,  Jézus
   áldásáról, amelyben szintén  nagy erő  van. Missziós  atyák mondják,  hogy
   dél-amerikai országokban  szokás, hogy  amikor  az emberek  találkoznak  a
   pappal az utcán, áldást kérnek tőle. Annak egyszerű és gyermeki kifejezése
   ez,  hogy  szükségünk  van  mindennapjainkban  Isten  áldására.  Amikor  a
   szentmise  végén   áldásban   részesülünk,  figyeljünk   arra,   hogy   ez
   jelentésében és  jelentőségében  igen  gazdag  cselekedet,  amely  elkísér
   bennünket. (his)



   Imádság:

   Teljenek be ajkaink dicséreteddel, hogy énekeljük, Uram, a te  dicsőséged;
   mert arra méltattál minket, hogy részesüljünk halhatatlan, éltető,  szent,
   égi titkaidban.  Erősíts  meg  minket szentséged  által,  hogy  egész  nap
   elmélkedjünk igazságaid felett. Alleluja!