[Evangelium] 2005-08-04

[evangelium at communio.hu]

   2005. augusztus 4. - Csütörtök, Vianney Szent János áldozópap

   Abban az időben: Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte
   tanítványaitól: "Kinek tartják az emberek az Emberfiát?" Ezt  válaszolták:
   "Van, aki Keresztelő Jánosnak, van,  aki Illésnek, mások Jeremiásnak  vagy
   valamelyik prófétának." Ő  tovább kérdezte őket:  "Hát ti, kinek  tartotok
   engem?" Simon Péter válaszolt: "Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia."
   Erre Jézus azt  mondta neki: "Boldog  vagy, Simon, Jónás  fia, mert nem  a
   test és a  vér nyilatkoztatta  ki ezt neked,  hanem az  én mennyei  Atyám.
   Ezért mondom  neked, hogy  te Péter  vagy, és  én erre  a sziklára  építem
   Egyházamat, s a pokol kapui nem  vesznek erőt rajta. Neked adom a  mennyek
   országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is,
   és amit feloldasz a földön, fel  lesz oldva a mennyben is." Akkor  lelkére
   kötötte a tanítványoknak, el ne mondják senkinek, hogy ő a Messiás.

   Ettől kezdve Jézus többször felhívta tanítványai figyelmét arra, hogy neki
   Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell  szenvednie a vénektől, a  főpapoktól
   és az írástudóktól; megölik, de a harmadik napon feltámad a halálból. Erre
   Péter félrevonta őt, és óva intette: "Isten ments, Uram! Ez nem  történhet
   veled!" Mire  ő Péterhez  fordult: "Távozz  tőlem, sátán!  Botránkoztatsz,
   mert nem az Isten ügyére van gondod, hanem az emberekére!"
   Mt 16,13-23

   Elmélkedés:

   Péter vallomását követően Jézus megjövendöli szenvedését és először beszél
   tanítványainak saját haláláról. Ennek hallatára a néhány perccel  korábban
   csodálatos  hitvallást  tevő  Péter  nemtetszését  fejezi  ki,  ugyanis  a
   szenvedésnek  a  gondolata  elvonják  figyelmét  Isten  szándékáról.   Nem
   csodálkozzunk ezen!  Hiszen  Krisztus szenvedésének  és  halálának  ténye,
   valamint a  sok emberi  szenvedés  látása ma  is megosztja  az  embereket.
   Vannak, akik  kitartanak Krisztus  iránti hitük  megvallásában, de  vannak
   olyanok is,  akik  elfordulnak  tőle. Pedig  ha  néhány  napot  türelmesen
   várnának,  ők  is   kiállnák  a   hit  próbáját,  s   láthatnák,  hogy   a
   kereszthalálnál   megmutatkozó   jézusi   erőtlenséget   és    gyengeséget
   harmadnapra legyőzi a feltámadás  ereje. Próbáljuk mindig elfogadni  Isten
   szándékait  az  életünkben,   még  akkor   is,  ha   az  első   pillanatra
   értelmetlennek tűnik is  számunkra! Az  Istent szeretőknek  minden, még  a
   szenvedés és a halál is a javukra válik. (his)



   Imádság:

   Ha bárhol is  kiomlik Krisztus  Vére, a  bűnök bocsánatára  omlik, én,  ki
   annyit vétkeztem, épp én kell, hogy  gyakran Őt vegyem! Oly szükségem  van
   gyakorta erre az orvosságra. E Kenyérről mondatott: Mind, ki Tőled távolra
   megy, az elvész! (Zsolt 72,27) Ha távol tartod Tőle magadat, te is majd el
   fogsz veszni. Az elveszőket önhanyagságuk veszti el!
   Szent Ambrus