[Evangelium] 2005-07-19

[evangelium at communio.hu]

   2005. július 19. - Kedd

   Egy alkalommal  Jézus éppen  a népsokaságot  tanította. Eközben  anyja  és
   rokonai odaérkeztek, és  kint várakoztak rá,  mert beszélni akartak  vele.
   Valaki szólt  is Jézusnak:  "Anyád és  rokonaid kint  várnak, és  beszélni
   akarnak veled." Jézus erre így válaszolt annak, aki szólt neki: "Ki az  én
   anyám, és kik az én rokonaim?" Majd kitárta kezét tanítványai felé, és így
   szólt: "Ezek  az  én  anyám  és  rokonaim.  Aki  teljesíti  mennyei  Atyám
   akaratát, az mind testvérem, nővérem és anyám."
   Mt 12,46-50

   Elmélkedés:

   Ki az én anyám, és kik az én rokonaim? - kérdezi Jézus. Tévedés lenne  azt
   gondolni, hogy, amikor Jézus tanítványait nevezi családjának, akkor  ezzel
   megtagadja a természetes családi köteléket.  Sokkal inkább arról van  szó,
   hogy Jézus egy új közösséget hoz létre, amelyhez mindazok tartoznak,  akik
   teljesítik Isten parancsait.  Ehhez a krisztusi  közösséghez tartozunk  mi
   is, amely közösség nagyon is családias. Jézust nem csupán mesterünknek  és
   urunknak tekinthetjük, hanem  a barátunknak  és a testvérünknek  is, s  ez
   egészen  közvetlen   kapcsolatot  enged   meg.  Jézus   nem  rejtőzik   el
   megközelíthetetlen magasságokban, hanem  emberi közelségbe ereszkedik  le,
   hogy új közösségébe hívjon minket. Szeretnék-e családtagja lenni? (his)



   Imádság:

   Ima a szeretet kegyelméért
   Úristen! te  annyira  szerettél  minket, hogy  egyetlenegy  Fiadat  értünk
   adtad: az ő munkája,  fáradságai, kínszenvedései által minket,  háládatlan
   és pártos  szolgáidat megváltottál.  Ezért a  te véghetetlen  szerelmedért
   kérlek, gerjeszd  fel szívemben  ama tüzet,  melyet szent  Fiad a  világra
   hozott. Írd és  oltsd be  lelkembe parancsolatodat,  melyben azt  hagytad,
   hogy téged mindenekfölött, felebarátainkat pedig mint magunkat és  azonegy
   élő  testnek  tagjait  szeressük,   nemcsak  szóval  és  nyelvvel,   hanem
   valósággal és cselekedettel.

   Adjad, Úristen, hogy nemcsak jóakaróimat,  de te éretted ellenségeimet  is
   szeressem, és a te szent Fiad példáját követvén, imádkozzam tiszta szívvel
   gonosz-akaróimért. Végy ki, Uram, énbelőlem minden gyűlölséget, irigységet
   és felebarátom ellen való nehézséget; hogy a tökéletességnek köteléke,  az
   igaz szeretet lakozzék bennem, és miképpen te megbocsátod vétkeinket,  úgy
   mi is igazán  megbocsássunk ellenünk vétetteknek.  Téged pedig, Uram,  oly
   állhatatos és buzgó  szívvel szeresselek,  hogy sem élet,  sem halál,  sem
   szegénység, sem  gazdagság,  sem  öröm, sem  háborúság  el  ne  szakasszon
   szerelmedtől.  Ki  ne   szeretne  téged  Uram!   aki  minden   szépségnek,
   vigasságnak, gazdagságnak,  gyönyörűségnek  elfogyhatatlan  kútfeje  vagy?
   Csak kicsiny  árnyéka  a  te  szépségednek  minden  világi  szépség,  csak
   asztalodnak apró  morzsaléka  e  világi  dolgoknak  jóvolta,  melyben  sok
   fogyatkozás van  és  meg  nem  elégítheti  lelkemet.  Azért  térülj  a  te
   nyugalmadhoz, óh én lelkem, és csak azt szeressed, aki minden jóval betölt
   és megelégít. Szeresselek téged Uram! ki elébb szerettél engem. Örökkévaló
   szeretettel szerettél  engem és  tennenmagadért teremtettél  engem;  mikor
   elestem,  felemeltél  engem,  mikor  meghaltam,  viszont  megelevenítettél
   engem, amaz igaz pelikán madárnak, a mi Urunknak drága vérével.
   Mindezekért, Uram, tartozom,  hogy teljességgel neked  adjam szívemet;  és
   nem egyszer, hanem számtalanszor tartozom.  Adjad azért, én édes  Istenem!
   hogy az én  lelkem gerjedezzen és  megemésztessék szerelmedtől. Oltsd  el,
   Uram, a te szerelmed tüzével bennem a világi kívánságoknak tüzét. Lágyítsd
   meg akaratomat a te akaratodra! Keményítsd meg a világi kívánságok ellen a
   mi   szerelmes   Urunk    és   Megváltónkért,   ki    él   és    uralkodik
   mindörökkön-örökké. Ámen.