[Evangelium] 2005-07-13

[evangelium at communio.hu]

   2005. július 13. - Szerda

   Abban az időben Jézus így fejezte be tanítását: Magasztallak téged, Atyám,
   ég és föld  Ura, mert  elrejtetted mindezt a  bölcsek és  okosak elől,  és
   kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám,  így tetszett ez neked!  Az
   én Atyám mindent átadott nekem,  és nem ismeri a  Fiút senki más, csak  az
   Atya, s az Atyát  sem ismeri más, csak  a Fiú, és akinek  a Fiú ki  akarja
   nyilatkoztatni.
   Mt 11,25-27

   Elmélkedés:

   A  természetet  és  a  világban   uralkodó  rendet  szemlélve  az   emberi
   gondolkodás eljuthat  arra, hogy  létezik  egy természetfeletti  erő,  ami
   mindent  létrehozott,  irányít  és  fenntart.  Az  emberiség  és  a  népek
   történetét tanulmányozva láthatjuk azt is, hogy nem az emberek irányítanak
   minden történést.  De mindezek  mögött csak  a hívő  ember veszi  észre  a
   teremtő és gondviselő  Istent. A  természet csodáiból  és a  történelemből
   kirajzolódó  istenkép  azonban  nem  lehet  teljes  a  hívő  számára,  aki
   személyes kapcsolatot akar  Istennel. Istenképünket  Jézus Krisztus  teszi
   személyessé és emberközelivé.  Általa ismerjük meg  azt az Istent,  akinek
   minden emberre gondja van, s akit Atyának szólíthatunk. Krisztustól tudjuk
   meg, hogy az Atya szeret  bennünket és irgalommal fordul mindenkihez.  Aki
   bölcsnek és okosnak tartja magát és azt hiszi, hogy a maga erejéből  képes
   megismerni az igaz Istent, nagy tévedésben van. Isten csak Krisztus  által
   és Krisztus ismerhetjük meg, ezért elengedhetetlen számunkra, hogy állandó
   és személyes kapcsolatban legyünk vele. (his)



   Imádság:

   Áldott legyen az irgalmas Úr,
   kezdettől fogva Ő táplál minket.
   Ő ad eledelt minden élőnek.
   Töltse el szívünket örömmel, derűvel,
   juttasson mindabból,
   amire szükségünk van, és engedje,
   hogy bővelkedjünk jó cselekedetekben!
   a mi Urunk, Jézus Krisztus által,
   övé a dicsőség, a hatalom,
   a tisztelet és az imádás
   a Szentlélekkel együtt
   mindörökkön-örökké.
   Ámen.
   (Ókeresztény étkezési imádság II. század)


   ________________________________

   Aktuális:
   Kedves Listatagok!
   Mivel igen sokat írtak, ezért talán megbocsátjátok, hogy nem  külön-külön,
   hanem ezúton mondok mindenkinek köszönetet a születésnapi jókívánságokért.
   Kérem,  hogy  továbbra   is  imádkozzunk   egymásért,  lelki   közösségünk
   tagjaiért.

   A  tegnapi  imádságba  sajnos  hiba  csúszott.  a  himnusz  első  verszaka
   helyesen:
   Már kél a fénynek csillaga:
   Esengve kérjük az Urat,
   Járjon ma mindenütt velünk
   Ne rontsa ártás életünk.
   Elnézést a hibáért.

   Szeretettel: István atya