[Evangelium] 2005-06-16

[evangelium at communio.hu]

   2005. június 16. - Csütörtök

   Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: "Amikor imádkoztok,  ne
   szaporítsátok a  szót, mint  a pogányok!  Azt hiszik  ugyanis, hogy  akkor
   nyernek meghallgatást,  ha sokat  beszélnek. Ne  utánozzátok őket!  Hiszen
   mennyei Atyátok tudja, mire van  szükségetek, még mielőtt kérnétek őt.  Ti
   tehát így imádkozzatok:
   Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
   szenteltessék meg a te neved;
   jöjjön el a te országod;
   legyen meg a te akaratod,
   amint a mennyben, úgy a földön is.
   Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
   és bocsásd meg vétkeinket,
   miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek;
   és ne vígy minket kísértésbe,
   de szabadíts meg a gonosztól!
   Mert ha  ti  megbocsátjátok  az  embereknek,  hogy  (ellenetek)  vétettek,
   mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem  bocsátotok
   meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket."
   Mt 6,7-15

   Elmélkedés:

   A sokféleséghez, a sokszínűséghez és gyors változásokhoz szokott korunkban
   sokaknak egyhangúnak és  régimódinak tűnik  a Miatyánk  imádsága. Itt,  az
   e-vangélium  listán  is  minden  nap  másik  imát  kapunk,  ami   bizonyos
   szempontból jó, és sokunk  számára eredményezheti az imaélet  megújulását.
   De ez  nem jelenti  azt,  hogy egyes  alapimákról el  lehet  feledkeznünk.
   Amikor már  elveszni érezzük  magunkat  a különböző  dolgok  rengetegében,
   akkor mindig a legegyszerűbbet, a legalapvetőbbet próbáljuk megkeresni. Az
   imádkozás esetében,  ha fáradtak  vagyunk  vagy nem  tudjuk, hogy  mit  is
   imádkozzunk, ez a  biztos pont  a Miatyánk, amelyet  Krisztus tanított  az
   apostoloknak, a  népnek  és amelyre  ma  minket  tanít az  Úr.  Az  egyház
   életében évszázadokon  keresztül a  hittanulóknak a  keresztség  felvétele
   előtt a Hitvallást és a Miatyánkot kellett megtanulniuk, mert az előbbit a
   keresztény  hit,   az   utóbbit  a   keresztény   élet   összefoglalásának
   tekintették. A Miatyánk 7 kérésében felfedezhetjük Krisztus érzéseit, s ha
   ezt  az  imát  naponta  elmondjuk,  akkor  valóban  Krisztus  lelkületével
   közeledünk nap mint nap az Atyánkhoz, hozzá emelve szívünket. (his)



   Imádság:

   Reviczky Gyula: Miatyánk

   Urunk, atyánk, az ég lakója;
   a csillagoknak alkotója,
   Ki fenntartod mindenütt a rendet;
   Dicsőség a te nagy nevednek!

   Az igazak, jók, a kik élnek,
   Mindenha csak benned remélnek.
   Te vagy az ő buzgó imájok:
   Óh, jöjjön el a te országod!

   Erős vagy, jó vagy, bölcs, igaz vagy;
   Belátásod mindent igazgat.
   Adsz örömet, csapást, kegyelmet:
   A te akaratod legyen meg!

   Panasz sosem jön ajakunkra;
   Csak te ne hagyj soha magunkra.
   S ki élni engedsz, add nekünk meg
   Ma s mindennap a kenyerünket.

   S ha bűntől (hisz' gyöngék vagyunk mi!)
   nem bírunk néha szabadulni;
   Bár a fenyítés téged illet:
   Bocsásd meg a mi vétkeinket!

   S mivel gyöngék vagyunk a jóra:
   Legyen hát vétkeink adója,
   Hogy a midőn felebarátunk
   Bánt, neki szívből megbocsátunk.

   Száz fájdalomnak, száz veszélynek
   Vakon megy itt a test s a lélek.
   De mi fogjuk kerülni mindet,
   Csak meg ne kísérts soha minket.

   Miatyánk! büntess, hogyha kell, de
   Taníts imára, türelemre.
   S ki örök, égi dicsben állsz fenn:
   Óh, ments meg a gonosztul. Ámen.