[Evangelium] 2005-05-25

[evangelium at communio.hu]

   2005. május 25. - Szerda

   Abban az időben: Jézus és a tanítványok úton voltak Jeruzsálem felé. Jézus
   elöl ment, a tanítványok  pedig aggódva követték  őt. Jézus ismét  magához
   hívta a tizenkettőt,  és arról kezdett  nekik beszélni, hogy  mi vár  reá.
   "Íme, felmegyünk Jeruzsálembe,  és az  Emberfiát átadják  a főpapoknak  és
   írástudóknak. Halálra  ítélik,  kiszolgáltatják  a  pogányoknak,  és  azok
   kicsúfolják,  leköpdösik,   megostorozzák  és   megölik.  De   harmadnapra
   feltámad." Akkor Zebedeus fiai, Jakab és János, odamentek Jézushoz, és ezt
   mondták neki: Mester,  szeretnénk, ha  megtennéd nekünk,  amit kérünk!"  Ő
   megkérdezte: "Mit kívántok,  mit tegyek  nektek?" Ezt  Felelték: "Add  meg
   nekünk, hogy egyikünk  a jobbodon,  másikunk a  bal oldaladon  üljön a  te
   dicsőségedben."
   Jézus így válaszolt: "Nem tudjátok, mit kértek! Tudtok-e inni a kehelyből,
   amelyből én  iszom,  vagy  meg tudtok-e  keresztelkedni  a  keresztséggel,
   amellyel én megkeresztelkedem?"  Azt felelték: "Meg  tudjuk tenni!"  Jézus
   így folytatta: "A  kehelyből, amelyből én  iszom, ti is  inni fogtok, s  a
   keresztséggel, amellyel  megkeresztelkedem, ti  is megkeresztelkedtek.  De
   hogy a jobb és a bal oldalamon ki  üljön, azt nem én döntöm el. Az a  hely
   azokat illeti, akiknek készült."
   Amikor a többi  tíz ezt  meghallotta, megnehezteltek  Jakabra és  Jánosra.
   Ezért Jézus odahívta őket magához, és így szólt hozzájuk: "Tudjátok,  hogy
   akiket a világ urainak tartanak, azok zsarnokoskodnak a népeken, és vezető
   embereik éreztetik  velük hatalmukat.  De köztetek  ez ne  így legyen!  Ha
   valaki közületek ki akar  tűnni, és ha valaki  közületek első akar  lenni,
   legyen mindenkinek  a szolgája!  Hisz  az Emberfia  nem azért  jött,  hogy
   szolgáljanak neki,  hanem  hogy ő  szolgáljon,  és életét  adja  váltságul
   sokakért."
   Mk 10,32-45

   Elmélkedés:

   Bizonyára  mindannyian  megfigyeltük  már  az  emberek  helyezkedését   és
   tolakodását  az  autóbusz-állomáson,   amikor  közeledik   a  járatuk.   A
   versenyautók időmérő edzésén  mindenki a  legjobb szeretne  lenni, hogy  a
   versenyen az  első rajtkockából  indulva nagyobb  esélye legyen  az  végső
   győzelemre. Az olimpiákra a sportolók az aranyérem reményében indulnak el.
   Az iskolás gyermekek  az aznapi  utolsó óra végét  jelző csengőszóra  mind
   szaladnak, hogy elsők legyenek az ebédlőben. Egy-egy híres film  bemutatja
   előtt egyesek napokig  állnak sorba  és képesek a  mozi előtt  éjszakázni,
   hogy bejussanak az első előadásra. S még a végtelenségig sorolhatnám, hogy
   az emberek hányféle szituációban törekszenek az első helyre kerülni.
   Ha valaki első akar lenni, legyen  az utolsó, és mindenkinek a szolgája  -
   mondja Jézus. Nekünk persze sokszor  egészen más elképzeléseink vannak  az
   elsőségről. Úgy gondoljuk, hogy akkor vagyunk elsők, ha nekünk  szolgálnak
   mások.
   Jézus egész élete szolgálat, az emberek  szolgálata volt. Azért jött el  a
   világba, hogy  életének  feláldozásával  megváltásunkat  és  üdvösségünket
   szolgálja. Szolgálatának és alázatának egyik  legszebb jele az volt,  hogy
   az utolsó  vacsorán megmosta  tanítványai  lábát. Ezt  követően  parancsba
   adta, hogy tanítványai  utánozzák őt a  szolgálatban. Ha elsők  szeretnénk
   lenni, legyünk mindenkinek a szolgája! (his)
   
   

   Imádság:

   Lehelj reám, óh Szentlélek, hogy gondolatom mind szentté legyen!
   Működj bennem, óh Szentlélek, hogy minden munkám szentté legyen!
   Vonj szívedre, óh Szentlélek, csak azt szeressem, ami szent, mindenekben!
   Erősíts meg, óh Szentlélek, hogy mind ami szent, megvédjem!
   Őrizz engem, óh Szentlélek, hogy mindig szent legyen a lelkem!
   Szent Ágoston