[Evangelium] 2005-05-11

[evangelium at communio.hu]

   2005. május 11. - Szerda

   Abban az időben  Jézus az  égre emelte  szemét, és  így imádkozott:  Szent
   Atyám, tartsd meg  a te nevedben  azokat, akiket nekem  adtál, hogy  egyek
   legyenek, mint mi. Amíg velük  voltam, megőriztem nevedben azokat,  akiket
   nekem adtál. Megtartottam őket, és senki más nem veszett el közülük,  csak
   a kárhozat fia, hogy beteljesedjék  az írás. Most tehozzád megyek,  ezeket
   pedig elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük. Átadtam
   nekik tanításodat, de a  világ gyűlölte őket, mert  nem a világból  valók,
   amint én sem vagyok  a világból való.  Nem azt kérem  tőled, hogy vedd  el
   őket a  világból,  hanem hogy  óvd  meg őket  a  gonosztól. Hiszen  nem  a
   világból valók,  amint én  sem vagyok  a világból.  Szenteld meg  őket  az
   igazságban, mert  a  te tanításod  igazság.  Amint te  elküldtél  engem  a
   világba, úgy küldöm én is őket a világba. És értük szentelem magamat, hogy
   ők is megszentelődjenek az igazságban.
   Jn 17,11b-19

   Elmélkedés:

   Jézus az apostolaiért és  tanítványiért imádkozik. Úgy  tűnik, hogy nem  a
   nagy tömegekért, akik  hallgatták beszédeit,  hanem kifejezetten  azokért,
   akik tanító  útján  vele  voltak, és  a  legszorosabb  baráti  kapcsolatba
   kerültek vele.  Először azért  imádkozik, hogy  az Atya  megtartsa őket  a
   nevében, azaz mindig Istené maradjanak, és mindent az ő nevében  tegyenek.
   Az egy Istenhez való kötődés  a tanítványok lelki egységét eredményezi  az
   Atyával  és  egymással.  Erre  irányul   Jézus  második  kérése,  hogy   a
   tanítványok egyek legyenek. A harmadik kérés a tanítványok öröméért  szól.
   Az öröm akkor válik teljessé  bennük, amikor megtudják, hogy miután  Jézus
   befejezi küldetését ebben a világban, visszatér a mennybe az Atyához,  aki
   őt küldte. Küldetése az volt,  hogy megismertesse Istent az emberekkel,  s
   elmondja azokat  az  igazságokat, amelyek  megélése  az Atyához  vezeti  a
   hívőt. A  világ  azonban  sokféle  akadályt  vet  az  emberek  elé,  ezért
   imádkozik Jézus ezt követően azért, hogy az Atya óvja meg a  tanítványokat
   a gonosztól. Ötödik,  utolsó kérése  pedig arra  irányul, hogy  tanítványi
   megszentelődjenek, azaz  a  kegyelem  segítségével  Istennek  és  Istennel
   éljenek, és életükben megvalósítsák mindazt, amit az Atya kíván tőlük.
   Jézus tanítványaiért  mondott  könyörgését megerősíti  önfeláldozása.  Nem
   csak  szóban  mondja,  hogy  követőiért  szenteli  magát,  hanem   valóban
   feláldozza értük  és minden  emberért életét.  Életáldozata megerősíti  és
   hitelesíti imáját. (his)
   
   

   Imádság:

   Uram!
   Kicsiny gyermekként szeretnék
   járni utaidon.
   Vakon: nem is fontos,
   hogy terveidet ismerjem.
   A világosság Atyja vagy,
   s az én Atyám.
   Ez elég nekem.

   Vezess akár a vak éjszakán át,
   tudom, hozzád érkezem.
   Edith Stein

   Ima az evangélium terjedéséért
   Mindenható Istenünk,  te  azt akartad,  hogy  minden ember  üdvözüljön  és
   eljusson az igazság ismeretére.
   Tekints a  sok  aratnivalóra,  mindazokra,  akik  szomjazzák  evangéliumod
   tanítását, és küldj munkásokat  aratásodba, hogy minden emberhez  eljusson
   az örömhír!
   Add nekem, Uram, Szentlelked erejét, és küldj engem is, hogy az evangélium
   lelkes hirdetője legyek! Erősítsd bennem, Istenem, a hivatástudatot,  hogy
   az én feladatom is az emberek üdvösségének szolgálata.
   Táplálj minket,  Urunk,  Igéddel és  Szent  Testeddel! Gyűjtsön  össze  és
   formáljon  minket  egy  közösséggé  az  igazság  tanítása  és   támogasson
   bennünket a  szentségek  ereje, hogy  előbbre  jussunk az  üdvösség  és  a
   szeretet útján.
   Add,  hogy  az  evangélium  hirdetése  megteremje  gyümölcsét,  és  általa
   megdicsőüljön a te neved a világon.
   

   ________________________________

   Aktuális:
   Kedves evangéliumos listatagok!
   Valamelyik szent  mondása  szerint  úgy kell  imádkoznunk,  mintha  minden
   Istentől függne, és úgy kell dolgoznunk, mintha minden rajtunk múlna.  Egy
   kicsit lelkiismeretfurdalásom volt, mert - bár imádkoztam érte, de még nem
   tettem meg mindent az evangélium terjedéséért, s bizony sokkal lelkesebben
   kellett volna tegnap biztatnom benneteket az evangelizációra.
   Ezért most ismét arra buzdítalak benneteket, hogy ne féljetek elkezdeni  a
   magvetést, ne  féljetek hirdetni  az örömhírt!  Lehet, hogy  barátaitoknak
   csak egy bátorító szó kell, egy útmutatás, amely Isten felé indítja  őket.
   Lehet, hogy csak arra  várnak, hogy Isten megszólítsa  őket, s talán a  jó
   Isten éppen benneteket akar felhasználni erre.
   Ha van rá időtök, kérem, küldjetek egy személyes levelet  ismerőseiteknek,
   megírva nekik a  lehetőséget, hogy  ők is megkaphatják  a szükséges  lelki
   táplálékot. Biztosan örülnek  majd neki.  Közületek is  a legtöbben  azért
   iratkoztak fel,  mert valaki  ajánlotta ezt  az e-mailes  lelki  csomagot.
   Kérem, ajánljátok most ti is másoknak! Ne féljetek a magvetéstől! Az  imát
   ma is elküldöm, hogy elmondhassátok. És ne feledjétek: a növekedést  Isten
   adja, de a magvetés a mi feladatunk.
   Köszönettel és szeretettel: István atya
   (Feliratkozási                                                  lehetőség:
   http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ujd.html)