[Evangelium] 2005-04-21

[evangelium at communio.hu]

   2005. április 21. - Csütörtök

   Miután a  húsvéti vacsorán  Jézus megmosta  tanítványai lábát,  így  szólt
   hozzájuk: "Bizony, bizony, mondom nektek: Nem nagyobb a szolga uránál, sem
   a küldött  küldőjénél. Boldogok  vagytok,  ha ezt  megértitek, és  így  is
   cselekedtek.  Nem  mindnyájatokról  mondom  ezt.  Ismerem  azokat,  akiket
   választottam. De  be kell  teljesednie  az írásnak:  "Akivel  megosztottam
   kenyeremet, sarkát emelte ellenem." Előre megmondom, mielőtt megtörténnék,
   hogy amikor megtörténik, higgyétek, hogy én vagyok. Bizony, bizony, mondom
   nektek: aki befogadja azt, akit én küldök, engem fogad be; aki pedig engem
   fogad be, azt fogadja be, aki küldött engem."
   Jn 13,16-20

   Elmélkedés:

   Az  evangéliumból  tudjuk,   hogy  Jézus   nem  azért   jött,  hogy   neki
   szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon  másoknak. Ennek a szolgálatnak  és
   Isten alázatának egyik  szép kifejezése, amikor  az utolsó vacsorán  Jézus
   megmossa tanítványai lábát.  Gondoljunk most  arra, hogy mi  ülünk ott  az
   asztalnál, Jézus éppen hozzám  lép, letérdel elém és  az én lábamat  mossa
   meg, majd megtörli. Nem kérdezi, hogy pap, tanár, hivatalnok, bolti eladó,
   kőműves, fodrász, munkás vagy diák vagyok. Jézus számára csak az a fontos,
   hogy az ő követője legyek és azt akarja, hogy tiszta legyen a szívem.  Nem
   vagyok nagyobb nála,  mégis ő  térdel le  előttem, ő  szolgál nekem,  sőt,
   irántam való  szeretetből még  ennél is  többet tesz,  feláldozza  életét,
   üdvösségem szolgája lesz. Elismerem-e Jézust életem Urának? Akarok-e  neki
   szolgálni? Akarok-e a példáját  követve az embereknek szolgálni?  Akarom-e
   az  emberekben,  főként  a  legkisebbekben  és  a  legszegényebbekben   őt
   szolgálni?  Tudok-e  alázatos  lenni  annyira,  hogy  nem  viszolygok   és
   húzódozok semmiféle "megalázó" feladattól? (his)
   
   

   Imádság:

   Méltó és igazságos  énekelni néked, magasztalni  téged, hálát adni  néked,
   imádni  téged  mindenütt,   ahol  uralmadat   látjuk:  mert   Te  vagy   a
   kimondhatatlan, a kikutathatatlan, a láthatatlan, a felfoghatatlan  Isten,
   aki  örökké   és   mindenkor   ugyanaz   vagy,   egyszülött   Fiaddal   és
   Szentlelkeddel. Te  a semmiből  teremtettél  minket, s  amikor  elbuktunk,
   fölemeltél bennünket,  és mindent  megtettél, hogy  elvezess bennünket  az
   égbe, hogy  ott nekünk  ajándékozd eljövendő  országodat. Mindezért  hálát
   adunk  neked  és  egyszülött  Fiadnak  és  Szentlelkednek:  minden  nekünk
   nyújtott jóért, amiről tudunk, s  amiről nem tudunk, a nyilvánvalókért  és
   az elrejtettekért.

   Ima XVI. Benedek pápáért
   Mindenható  Istenünk,  aki  örök  pásztorként  folytonos  gondviseléseddel
   kormányozod nyájadat,  add,  hogy  XVI. Benedek  pápa,  akit  Szent  Péter
   utódává rendeltél, legyen a hit és a kegyelmi közösség egységének  látható
   alapja és biztosítéka.
   Add, hogy  az új  pápa minket  -  Isten népét  - szeretettel  és  Krisztus
   nevében vezessen, legyen a szent tanítás hűséges oktatója számunkra, és  a
   szolgálat szellemében kormányozzon bennünket.
   Ajándékozd meg  XVI. Benedek  pápát bölcsességgel,  jósággal és  hűséggel,
   hogy a rábízottakat az örök élet felé vezesse szavával és példájával!