[Evangelium] 2005-04-13
evangelium at communio.hu
evangelium at communio.hu
2005. Ápr. 13., Sze, 05:10:02 CEST
2005. április 13. - Szerda
Kafarnaumban így tanította Jézus a sokaságot: "Én vagyok az élet kenyere.
Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik soha.
Megmondtam nektek: Bár láttok engem, mégsem hisztek. Minden, amit a Atya
nekem ad, hozzám jön. Aki tehát hozzám jön, nem utasítom el. Nem azért
jöttem le a mennyből, hogy a magam akaratát cselekedjem, hanem annak
akaratát, aki küldött engem. Aki pedig küldött, annak az az akarata, hogy
semmit el ne veszítsek abból, amit nekem adott, hanem feltámasszam az
utolsó napon. Atyám akarata az, hogy mindaz, aki látja a Fiút és hisz
benne, örökké éljen, és én feltámasztom az utolsó napon."
Jn 6,35-40
Elmélkedés:
Talán nem tévedek, ha azt gondolom, hogy mi, akiknek van számítógépünk és
internetünk, meg tudjuk venni a mindennapi élelmünket is, nem kell
éheznünk vagy szomjaznunk. S ha el is tudjuk képzelni, hogy más, nálunk
szegényebb országokban vannak éhezők, mégsem tudjuk egészen átélni
helyzetüket, mert nem tapasztaljuk meg saját bőrünkön a nélkülözést.
Amikor a mai evangéliumban Jézus azt mondja, hogy "aki hozzám jön, nem
éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik soha", természetesen nem a
földi táplálékra gondol elsősorban, hanem a lelkiekre. Éppen ezért bátor
leszek és folytatom a fentieket: mi, akik naponta megkapjuk e-mailben az
evangéliumot, az elmélkedést és az imát, azaz a lelki táplálékot, nehezen
tudjuk elképzelni, hogy anélkül éljünk. S vajon milyen lehet azoknak az
élete, akik ezt nem kapják meg, mert nem is tudnak a lehetőségről? Ha
közülünk valakinek néhány napra elromlik a gépe, utána külön levélben
szokta kérni, hogy küldjük el a hiányzó napok szövegeit. Nem élhetünk
sokáig Krisztus tanítása nélkül.
Túl azon, hogy hálásak vagyunk Istennek azért, hogy naponta gondoskodik
testi és lelki táplálékunkról, tartsuk kötelességünknek, hogy megosztjuk
kenyerünket az éhezőkkel. A lelkieket nélkülözőknek mondjuk el, hogy aki
Jézushoz megy, nem éhezik, és aki Őbenne hisz, nem szomjazik soha. (his)
Imádság:
Tárjátok ki az igazak kapuit, bemegyek, hogy áldjam az Urat.
Az Úr kapuja, íme, itt van, de csak az igazak mennek át rajta.
Hálát adok, mert meghallgattál engem, te lettél szabadítom.
A kő, amelyet az építők félredobtak, az lett a háznak szegletköve.
Mindezt az Úr vitte végbe, a csodát saját szemünkkel látjuk.
Ez az a nap, amelyet az Úr adott, hogy ujjongjunk és örvendezzünk.
Adj nekünk, Uram, szabadulást, adj nekünk, Uram, jólétet!
Áldott, aki az Úr nevében jön! Megáldunk az Úr házából titeket.
Isten az Úr, ő ragyog felettünk; álljatok sort lombos ágakkal egészen az
oltár szarváig!
Hálát adok neked, te vagy Istenem, magasztallak, Istenem, téged!
Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké szeret minket!
More information about the Evangelium
mailing list