[Evangelium] 2005-02-22

[evangelium at communio.hu]

   2005. február 22. - Szent Péter apostol székfoglalása

   Abban az időben amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért,  megkérdezte
   tanítványaitól: "Kinek tartják az emberek az Emberfiát?" Ezt  válaszolták:
   "Van, aki Keresztelő Jánosnak, van,  aki Illésnek, mások Jeremiásnak  vagy
   valamelyik prófétának". Ő  tovább kérdezte őket:  "Hát ti, kinek  tartotok
   engem?" Simon Péter  válaszolt: "Te vagy  a Krisztus, az  élő Isten  Fia".
   Erre Jézus azt  mondta neki: "Boldog  vagy, Simon, Jónás  fia, mert nem  a
   test és a  vér nyilatkoztatta  ki ezt neked,  hanem az  én mennyei  Atyám.
   Ezért mondom  neked, hogy  te Péter  vagy, és  én erre  a sziklára  építem
   Egyházamat, s a pokol kapui nem  vesznek erőt rajta. Neked adom a  mennyek
   országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is,
   és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is."
   Mt 16,13-19

   Elmélkedés:

   25. E küldetéshez az Eucharisztia nem csupán belső erőt biztosít, hanem  -
   bizonyos értelemben - programot is. Az Eucharisztia ugyanis olyan  létmód,
   amely Jézusból árad  a keresztény  emberbe, és  annak tanúságtétele  által
   szétsugárzik a társadalomba  és a kultúrába.  Hogy ez megtörténjék,  ahhoz
   minden hívőnek személyes  és közösségi elmélkedéssel  magáévá kell  tennie
   azokat az értékeket, amelyeket az Eucharisztia kifejez, azt a magatartást,
   amit sugall,  és  azokat az  elhatározásokat,  amelyekre indít.  Miért  ne
   látnánk ebben azt  a különleges  megbízást, amely  az Eucharisztia  évéből
   fakadhat?
   A Szentatya Mane  nobiscum Domine  apostoli levelének  teljes szövege  itt
   olvasható: [1]Mane nobiscum Domine
   
   

   Imádság:

   "Uram, te egyszer  megtanítottál a  hullámokon járni,  vezess most  biztos
   lábbal át ezen  a kőtengeren, amely  felé közeledem" -  így imádkozott  az
   apostol, amikor  az  ostiai  kikötő  felől  vezető  úton  a  főváros  felé
   vándorolt.
   Eljött az  a  nap,  amikor  a  császár kopói  Pétert  is  elfogták,  és  a
   Mamertinusi börtön  sötétjébe vetették.  Péter azonban  a börtönben  is  a
   fény, a szabadság és az élet üzenetét hirdette. Csendes éjszakákon, amikor
   szenvedésének társai  tompa álomba  merültek,  az Úrhoz  imádkozott.  Maga
   előtt látta Mesterét, és hallotta, hogy e szavakat mondja: "Amikor  fiatal
   voltál, felövezted  magad,  s  oda  mentél,  ahová  akartál.  De  ha  majd
   megöregszel, kiterjeszted karod, s más  fog felövezni, és oda visz,  ahová
   nem akarod".
   "Uram, te  mindent  tudsz,  azt  is tudod,  hogy  szeretlek!"  -  suttogta
   ismételten maga elé.
    

References

   Visible links
   1. http://www.katolikus.hu/szombathely/mane.html